Fagykárok az akácosokban

Barkó Árpád, megyei szaktanácsadó jellemzése Hajdú-Biharról az OMME által készített országos körkép részeként:

"Hajdú-Bihar megyében április 21-én hajnalban fagykár érte az akácerdőket. Egy kiterjedt erdőben 3-4 C fokkal mindig hidegebb van, mint egy településen, és aznap -4 fok körüli hőmérsékleti érték volt számos erdőben. A károsodás valamennyi méhészeti szempontból jelentős vándorhelyet érinti, így a Debrecen környéki, a Hajdúhadház- Hajdúböszörmény tájegységen lévő, a nyírségi részeken lévő, valamint a megye keleti felén (Román határ irányába) fekvő erdőket is. A fagyás mértéke 40 – 95 % közötti. A fagyzugos, mélyebben fekvő területeken gyakorlatilag alig maradt virágzat. A fagyás mértékét nagyban befolyásolták a domborzati viszonyok. Becsapós konkrét választ adni arra a kérdésre, hogy egy adott település környékén mekkora a fagyás mértéke, mivel egy-egy településhez több, mint ezer hektár akácos is tartozhat, és nem egyöntetű a fagykár. Néhány kilométeres távolságon belül is nagy különbségek lehetnek, ezért vándorlás előtt mindenképp érdemes szétnézni.

A virágok zöme jelenleg 3-6 cm közötti, a napnak kitett helyeken található fejlettebb (7-8 cm) kalászosodó fürt is. Az elmúlt hűvös napok időjárása folytán a virág fejlődése lelassult.  A virágzás kezdete az időjárási viszonyok függvényében május 5-7 körül várható megyeszerte.

Sajnos 2011-től nem volt olyan évünk, hogy a megyében nem okozott volna komoly problémákat akácerdeinkre a fagy."

Az országos helyzetképről bővebben ITT OLVASHATÓ.

Zárlatjelentés

Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Méhésztársakat, hogy a Debrecenben ősszel elrendelt, tavaszra áthúzódó méhegészségügyi zárlatok túlnyomó többségét - a kedvező kontrollvizsgálati eredmények alapján - feloldotta az illetékes járványügyi hatóság. A 2016. április 20-i állapot szerint egyetlen körzetben, a Tégláskertben és 5 km-es körzetében maradt fent a zárlati intézkedés.
Tudomásunk szerint a Debreceni Járásban ezen kívül máshol jelenleg nincs zárlat alá vont méhészet.

Új vezetőség az OMME élén

Egyesületünk küldöttei (az elnökség tagjai) is részt vettek az OMME éjszakába nyúló április 2-i budapesti küldöttgyűlésén, melynek legfontosabb napirendi pontja a tisztségviselők választása volt. A küldöttek 4 évre Bross Pétert választották elnöknek, aki korábban már többször betöltötte a tisztséget.

További eredmények:

Általános elnökhelyettes: Fekete József,
szakmai elnökhelyettes: Dr. Hegedűs Dénes,
nemzetközi kapcsolatok elnökhelyettes: Lászlóffy Zsolt.

Elnökségi tagok: Tóth Péter, Bezzeg László, dr. Mészáros László, Csonka Imre, Dr. Sebők Péter, Dózsa Tamás Károly, Simonné Venter Éva.

Ellenőrző Bizottság elnöke: Ficzere Péter,

bizottsági tagok: Somogyi Magyar József, Szlávik-Orvos Mária, Mészáros János, Kővágó Károly, Halász Balázs, Dr. Körmendy Rácz János.

Etikai Bizottság elnöke: Rádi Tibor, 

bizottsági tagok: Szegedi Erika, Dr. Sólya Nándor, Kalóné Tekes Magdolna, Kerekes József.

Minden megválasztott tisztségviselőnek gratulálunk és eredményes munkát kívánunk!

Áprilisi helyzetjelentés

A méhcsaládok állapota, a repce és az akác fenológiai állapota 2016. április 6-án Hajdú-Bihar megyében Barkó Árpád méhészeti szaktanácsadó helyzetjelentése alapján. 

Forrás: www.omme.hu. 

A többi megyéről információk elolvashatók EZEN A LINKEN.

Méhcsaládok állapota

Közismert, hogy ahogy beteleli méheit a gazda, tavasszal úgy indul meg a család fejlődése. Ebben az évben ez még inkább kiéleződött az időjárási viszonyok folytán.

2014 és 2015 tele enyhe volt. Rövid volt fiasítás mentes időszak. Ennek, és az igen magas méhsűrűségnek, a sokaknál szakszerűtlen atkakezeléseknek köszönhetően tavaly nyáron magas volt az atkafertőzöttség. Komoly gondok alakultak ki sok méhészetben már késő nyáron, és az ősz folyamán. Legyengült méhállományok, kipusztult méhcsaládok voltak mindannyiunk környezetében, melyek még a szakszerűen kezelt állományokra is veszélyt jelentettek. A gondos méhész ennek okán többször kénytelen az atka ellen védekezni, ám a méhek vegyszerekkel szembeni toleranciája véges. Lehetséges következmény mindezek okán még az erős nosema fertőzöttség is. Március elején a természetes virágpor hordás megkezdődött, a korai barkák a sokéves átlagtól mintegy 1 héttel hamarabb kezdtek el virágozni. Az idő nem volt igazán alkalmas a méhek számára a gyűjtésre. Kicsalta a kijáró méheket a napsütés, de a hideg időben sok megdermedt. Igazán áprilisra jött el a kedvező idő, mely az utóbbi napokban nyáriasra fordult. Jelenleg nagyon vegyes a méhcsaládok állapota a méhészek visszajelzése alapján. Komoly pusztulások voltak már az ősszel, elsősorban a varroa atka miatt. A gyenge kondíciójú méhcsaládok egy része a tél folyamán kiment. A méhállományok március hónap végére tovább gyengültek a kijáró méhek elkopása miatt. Kivételt képeznek az erős népességgel, megfelelő méztartalékkal betelelt méhcsaládok, melyek a fiasítás mértékét a kedvezőtlen idő hatására is tudták növelni, vagyis nem vegetált a méhcsalád. Összefoglalva: a megye méhcsaládjainak nagyobbik fele (kb 60-70 %) valószínűleg nem lesz akácra termelő beavatkozás (összerakás) nélkül.

Repce: Hajdú-Bihar megye repce tekintetében sosem volt komoly tényező, mivel a gazdák más növények termesztését tartják prioritásban (kukorica- kalászosok- napraforgó) a termőföldek adottságai miatt. Tavaly ősszel is mindössze 4000 hektárt vetettek. Az őszi-téli időjárási viszonyokkal nem volt nagyobb probléma, minimális terület esett ki az elvetett repcékből. Az elmúlt napok időjárása, a hirtelen felmelegedés hatására a növény fejlődése rohamosan felgyorsult. Jelenleg már bimbós, illetve sokfelé már elkezdett virágozni, napokon belül sárgállani fognak a táblák. A nyárias meleg és az elmúlt hetek száraz időjárása miatt a növények fejlettsége elmarad az ideálistól.

Akác: Az őszi-téli csapadék mennyisége megfelelő volt, szerencsére, ugyanis nagyon sok víz hiányzott már a talajból. Február folyamán is még jól alakult a csapadék mennyisége. Mindez bizakodásra adhat okot, de az utóbbi években már általánossá vált tavaszi fagyok okozhatnak még problémákat. Március 20-án reggelre mínusz 7 fokot mértek többfelé a megye akác szempontjából frekventált részén, pl. a Guthi-erdőben. A méhészek véleménye megoszlott azzal kapcsolatban, hogy ez okozhatott-e gondot az akácrügyben, és ha igen, mennyire. Fagyzugos helyeket is felkerestem a napokban, nem tapasztaltam annak jelét, amely alapján komoly fagykárra lehetne következtetni. A virágrügyek 3-5 mm körüliek.

A közgyűlés döntései

A március 9-én tartott közgyűlésünk – a megváltozott törvényi előírásoknak megfelelően – új Alapszabályt fogadott el és új vezetőséget választott. Az elkövetkező ciklusban az alábbi személyek töltenek be tisztséget: 

Elnök: Pásztor Zoltán (20-535-6686)

Elnökségi tagok: Barkó Árpád (30-635-1263), Kovács Ferenc (30-855-4315), Tóth János (30-663-7798), Szilágyi László (30-649-4756)

Felügyelő bizottság elnöke: Tóth József (70-322-5028)

Felügyelő bizottsági tagok: Szabó Miklós (30-680-9531), Kovács Tiborné (20-581-3445)

Az új Alapszabályunk az eddiginél sokkal részletesebben szabályozza – a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján – az Egyesület működését. Néhány fontosabb változás:

Az elnökség létszáma továbbra is 5 fő, a választási ciklus hossza viszont 3-ról 4 évre emelkedett. Az újonnan belépők egyszeri regisztrációs díját 1 ezer forintról 5 ezer forintra változtatta a közgyűlés, míg az éves tagdíj mértéke 2017. január 1-jétől 3500 forintról 5 ezer forintra változik. Az Alapszabály teljes szövege elolvasható ERRE A LINKRE KATTINTVA.

Az Alapszabály módosított változatát és a szükséges dokumentumokat 2016. március 24-én benyújtottuk jóváhagyásra a Debreceni Törvényszékre, amely kérelmünket nyilvántartásba vette.

Ezúton is köszönjük Balogh József eddigi elnökünknek, hogy ilyen sok évig eredményesen vezette az egyesületet, magas színvonalú programok szervezésével járult hozzá a helyi méhészeti közélet fejlesztéshez. Külön köszönet illet Kovácsné Nagy Judit méhésztársunkat, aki az egyesület adminisztratív ügyeinek intézésében oroszlánrészt vállalt hosszú időn keresztül, lelkiismeretes, pontos munkájával segítette programjaink létrejöttét, egyesületünk működését.

Alapszabály

FRISSÍTVE 2017. 03. 27-én!!!


A DEBRECENI ÖRÖSI PÁL ZOLTÁN MÉHÉSZ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

PREAMBULUM

Az Alapítók 1992. november 23. napján az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései alapján létrehozták a Debreceni Örösi Pál Zoltán Méhészegyesületet, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 0900/Pk.61000/1992 ügyszám alatt, 1000/1992 (Tpk.61.495/1996) számon nyilvántartásba vett. A Közgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve 2016. március 9. napján, majd 2017. január 25. napján módosította az Alapszabályt és az alábbi egységes szerkezetben elfogadta. 

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: DEBRECENI ÖRÖSI PÁL ZOLTÁN MÉHÉSZEGYESÜLET

2. Az egyesület székhelye: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 12. szám 6. lakás

3. Az egyesület adószáma: 18540116-1-09

4. Az egyesület nyilvántartási száma: 09-02-0001000

5. Az egyesület statisztikai számjele: 18540116-9412-529-09

6. Az egyesület működési területe: Magyarország.

7. Közhasznúsági fokozat: Nem közhasznú.

8. Az egyesület elektronikus levélcíme: orosidebrecen92@gmail.com

II.

Az egyesület célja

1. A Debreceni Örösi Pál Zoltán Méhészegyesület (továbbiakban: Egyesület) célja:
- a Debrecenben és vonzáskörzetében élő és/vagy méhészkedő méhészek érdekképviselete, érdekvédelme,
- méhészeti szakmai programok, előadások, kirándulások, bemutatók szervezése,
- kapcsolattartás és koordinálás más méhészeti szervezetekkel, egyesületekkel, különösen az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, továbbá a helyi és országos hatóságokkal méhészeti ügyekben,
- az illetékes szervezetek, hatóságok számára javaslatok kidolgozása, észrevételek megtétele a méhészeti ágazat helyzetének javítása érdekében.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

A vagyoni hozzájárulás

1. Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 5000 Ft/év tagonként, amelyet legkésőbb minden év február 28. napjáig kell egy összegben, postai csekken, vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

2. Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 28. napjáig köteles az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. Újonnan belépő tag ezen felül egyszeri 5000 Ft regisztrációs díjat köteles fizetni a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján.

V.

A tagság

1. Az Egyesület tagja lehet az a magyar és külföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára.

2. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén az érintett az elutasítást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az Egyesület elnökéhez címezve kell benyújtani, aki gondoskodik a fellebbezés közgyűlés elé terjesztéséről. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ a tag kilépésével.
b./ a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ a tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg.

3. a./ Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezései vagy a közgyűlés határozatával szemben súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

b./ Kizárható a tag akkor is, ha 6 hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 6 hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

c./ A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

d./ A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az Egyesület elnökéhez címezve kell benyújtani, aki gondoskodik a fellebbezés közgyűlés elé terjesztéséről. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az Egyesület tagja jogosult:
a./ az Egyesület tevékenységében részt venni
b./ az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az Egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az Egyesület tagja:
a./ Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
c./ Felügyelő Bizottság

A Közgyűlés

2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll. Valamennyi szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. a./A Közgyűlést az elnökség vagy az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. A közgyűlést szükség szerint az Egyesület elnöke bármikor összehívhatja.

b./ Amennyiben az arra jogosultak mindegyike tartósan akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó vagy azt elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő és eredménytelenül eltelt 15 napon túl a felügyelő bizottság elnöke jogosult a közgyűlést összehívni.

c./ A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

d./ A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 7 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 3 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó
körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább fele plusz egy fő jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A határozathozatal nyílt szavazással történik, kivéve ha a közgyűlés előzetes többségi döntéssel titkos szavazásról határoz. Minden tagot egy szavazat illet meg. Személyi ügyekben titkosan kell szavazni, ha a jelenlévők 10 százaléka, vagy az érintett személy kéri. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. Az elnök és a felügyelő bizottság elnökének választásakor – kettőnél több jelölt esetén – ha egy jelölt sem kapott 50 százalék plusz egy szavazatot, akkor második szavazásra kerül sor ugyanazon a napon, melyen az a két jelölt indul, akik az elsőn a legtöbb szavazatot kapták. A második szavazáskor a több szavazatot kapott jelölt tekintendő megválasztottnak. Az elnökségi tag és a felügyelő bizottsági tag választása esetén az első körben legtöbb szavazatot kapott jelöltek tekintendők megválasztottnak a tisztségek számának figyelembevételével.

13. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

Elnökség

14. Az Egyesület ügyvezetését az Egyesület elnöksége látja el. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

15. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra. Az elnökség tagjai: a közgyűlés által választott elnök és a közgyűlés által választott 4 elnökségi tag.

16. Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

18. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a jogszabályokban előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés;
m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

19. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 7 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, a helyszín megjelölésével hívja össze írásban, igazolható módon.
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Elnökségi ülésre szóló meghívó elektronikus levélcímre történt kézbesítéssel is történhet abban az esetben, ha a kézhezvétel utólag igazolható.

20. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

21. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

Felügyelő bizottság

22. a./ A felügyelő bizottság az Egyesület ellenőrző szerve, melyet a közgyűlés hoz létre. A felügyelő bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

b./A felügyelő bizottság 3 főből áll, elnökét és tagjait a közgyűlés 4 év határozott időtartamra választja.

c./ A felügyelő bizottság elnöke felelős a szervezet működési rendjének kialakításáért, cél szerinti tevékenységéért. A felügyelő bizottság az Egyesület elnökségétől elkülönült, a közgyűlésnek felelős szerv. A felügyelő bizottság tapasztalatairól tájékoztatja az elnökséget, és évente beszámol a közgyűlésnek.

d./ A felügyelő bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ennek során az elnökség tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a szervezet irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

23. A felügyelő bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a felügyelő bizottság többségi szavazatával delegált felügyelő bizottsági tag – jogosult:
- az elnökség ülésein megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni,
- haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az elnökség vagy a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

24. A felügyelő bizottság elnökét az elnökség üléseire legalább 7 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, igazolható módon, a tervezett napirendi pontok megjelölésével meg kell hívni. A meghívó elektronikus levélcímre történt kézbesítéssel is történhet abban az esetben, ha a kézhezvétel utólag igazolható.

25. A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, mely ülést a felügyelő bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 7 nappal korábban hívja össze írásban, igazolható módon. A meghívó elektronikus levélcímre történt kézbesítéssel is történhet abban az esetben, ha a kézhezvétel utólag igazolható. A bizottság ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről alapos indok esetén a bizottság a határozathozatalra irányadó szabályok szerint dönt.

26. A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjai közül 2 fő jelen van, határozatait 3 fő esetén egyszerű szótöbbséggel, 2 fő esetén egyhangúan hozza. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.

XI.

Vezető tisztségviselők

1. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. A vezető tisztségviselőket a közgyűlés az Egyesület tagjai közül választja.

2. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

XII.

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

XIII.

Összeférhetetlenségi szabályok

1. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

2. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja az a személy, akinek közeli hozzátartozója az elnökség tagja, illetve az a személy, aki a megelőző 5 évben saját maga vagy közeli hozzátartozója az elnökség tagja volt.

3. A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

XIV.

Záró rendelkezések

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései, továbbá a civil szervezetekre vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok az irányadóak.

Az alapszabály 2017. január 26. napján lép hatályba jelenlegi, módosított tartalmával.
Kelt: Debrecen, 2017 év január hó 25. napján

                                                                      ----------------------------------------------

                                                                            az Egyesület elnöke