A parazita eredetileg Észak-Afrika Szahara közeli területein élt, innen jutott el Dél-Afrikába, az Amerikai Egyesült Államokba és Ausztráliába. A bogarakat 1998-ban fedezték fel Floridában, és ma már a mediterrán területeken többfelé is elterjedt.
Oravecz Márton, a Békés Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás megyei szakállatorvosa elmondta, a dél-afrikai méhek agresszív csapatmunkával bánnak el a betolakodóval. A dolgozók sarkokba, repedésekbe kényszerítik a kis kaptárbogarakat, folyamatos támadásokkal egy helyben tartják és közben propolisszal elszigetelik a kártevőket, így azok éhen halnak. Mivel a kerekded alakú kis kaptárbogarak nagy páncéllal rendelkeznek, jól védekeznek a méhek fullánkja ellen. A kaptárból ráccsal sem lehet kizárni őket, mert jóval kisebbek a méheknél.
A kifejlett kaptárbogarat sötétbarnától a feketéig változó színéről, öt-hét milliméteres testhosszáról, bunkó alakú csápjáról, illetve a potroh hosszánál rövidebb, kemény szárnyfedőjéről lehet felismerni. Körülbelül hat hónapig él, a kaptárban mindenhol megfigyelhető, főleg a kaptárfenék hátsó részében tűnik fel. A nőivarú bogár a kaptár nyílásaiba és repedéseibe nagy mennyiségű tojást rak, két-három nap alatt tíz-tizenegy milliméteres, fehér színű lárvák kelnek ki belőlük. A lárvák fejlődő méhekkel, illetve mézzel és virágporral táplálkoznak. Tíz-tizenhat nap után elhagyják a kaptárokat, és azok közelében a földbe ássák magukat. A bábállapot közel három-négy hétig tart. Az újonnan kikelt bogár felkeresi a kaptárt, és a nőivarú egyed megjelenése után egy héttel elkezdi a tojásrakást.
A kis kaptárbogár rendkívül szapora, meleg időben évente négy-öt generációja is lehet. A méhcsaládok szempontjából a legnagyobb kártétel, hogy a betárolt mézet a lárvák táplálkozásukra használják fel, sőt bele ürítkeznek, a méz felhabzik, kifolyik a lépekből, és jellegzetes, rothadt narancsra emlékeztető szagot áraszt.
Oravecz Márton elmondta: az Európai Unióbeli elterjedésének megakadályozására Brüsszel szigorította a harmadik országokból behozott méhek parazitológiai ellenőrzését és általában véve is korlátozta a méhek importját. Ennek értelmében egész méhcsaládokat nem lehet behozni az unió területére, csupán engedélyezett országokból egy-egy királynőt, legfeljebb húsz kísérőméhhel.
Magyarországon is hatályba lépett a szaktárcának az a rendelete, amely bejelentési kötelezettséget ír elő a kis kaptárbogár észlelésekor. Gyanú esetén a bejelentést a területileg illetékes hatósági állatorvoshoz és a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomáshoz kell megtenni (vagy a méhegészségügyi felelőst értesíteni - a szerk.). Ekkor azt a méhészetet, ahol a gyanút észlelték, helyi zárlat alá helyezik, és mintát küldenek laboratóriumi vizsgálatra. Ha a vizsgálat megerősíti a kaptárbogár jelenlétét, az érintett méhészet összes méhcsaládját - állami kártalanítással - ki kell irtani. A méhimport szigorú állat-egészségügyi előírásaival, a bejelentési kötelezettség betartásával, valamint a kis kaptárbogár megjelenése esetén a fertőzött méhészet kiirtásával lehet csak hatékonyan megakadályozni a kis kaptárbogár elterjedését.
