Önkormányzati bejelentkezés

Felhívjuk a Tisztelt Méhésztársak figyelmét arra, hogy a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerint a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.
A bejelentéshez szükséges nyomtatvány lemásolható a Méhegészségügyi kiskönyv mellékletéből.

Szakmai előadás

Pillanatképek az Örösi Pál Zoltán Debreceni Méhészegyesület 2014. február 19-i rendezvényéről. Helyszín: Lovarda, előadó: dr. Ludányi István.

A hazai erdők negyede akác

A tudósítás innen átvéve: https://szie.hu

A Szent István Egyetemen február 7-én  reggel ünnepélyesen aláírták a "Magyar Akác" és a "Magyar Akácméz" hungarikummá nyilvánítását célzó kérelmet abból az alkalomból, hogy Akác-koalíció alakult az akác és akácméz védelmére és elismertetésére. A koalíciót egyetemi karok – köztük a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara –, valamint szakmai és érdekképviseleti szervezetek hívták életre.

A kezdeményezés célja az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet védelme az egyre szaporodó támadásokkal és korlátozási szándékokkal szemben.

Az esemény résztvevőit, köztük Jakab Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, a MAGOSZ elnökét dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja köszöntötte:

- Európai szinten össztűz alá került a fehér akác, mint nem őshonos, tájidegen növényfaj. Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő kezdeményezésére ma Akác-koalíciós megállapodást írunk alá a sajtó nyilvánossága előtt.

Az MKK dékánja kifejtette, hogy hazánk mezőgazdasági területének jelentős részén termesztjük a Mexikóból származó kukoricát és az ugyancsak nem őshonos kalászosokat, de senkinek eszébe sem jut ezek kiirtása, hiszen a péksütemények Brüsszelben is gabonából készülnek.   

A fehér akác alapvetően a magyarok fája. Az európai állomány több mint fele hazánkban található. Értékes bútorfa, emellett több tízezer embernek ad munkalehetőséget a magyar vidéken. Ha az 1700-as években nem telepítjük, az Alföld jelentős része elsivatagosodott volna. A koalícióba egyetemi karok és kutatóintézetek, ágazati és érdekképviseleti szervezetek képviselői tömörültek. Együttműködésük jelentős muníciót, stabil hátteret adhat az akác ügyének az európai testületekben való képviseletéhez.   

Glattfelder Béla megköszönte a gödöllői karnak, hogy helyet ad a beadvány ünnepélyes aláírásához, majd a következőket mondta:

- Nem tagadom, különösen erős szálak fűznek ehhez az épülethez, mivel jó néhány évvel ezelőtt én is itt szereztem agrármérnöki diplomámat. Erősen kötődök a magyar mézhez is; hiszen családunk egykori, de államosított zalaapáti fészkében több évtizeden keresztül működött a méhészeti főiskola.

Magyarország, szokták mondani, kis ország, de néhány területen vezető szereppel rendelkezik: "nagyhatalom." Közös sikereinkre okkal büszke minden magyar ember. Ilyen az akác és az akácméz is.

Európa akácerdeinek közel a fele nálunk található. Sehol máshol a világon nem értek el olyan eredményeket az akáccal, mint nálunk. Mezővédő erdősávként, a futóhomok megkötésében több száz éve kiemelkedő a jelentősége, napjainkban pedig lehetővé teszi az erdőgazdálkodást ott is, ahol a gyenge adottságok és a klímaváltozás miatt más fajokkal nem lehetne eredményesen erdősíteni. A hazai erdők negyede akác. Az akác fája kiváló és messze földön keresett faipari nyersanyag. Falvaink és városaink köztereit sokmillió akác díszíti és árnyékolja. Nem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatása szerint honfitársaink közel kétharmada leginkább az akácot tekinti a magyar fának.

A nálunk termelt akácméz világhírű, az egész világon keresett termék. Az akácméz termelése teszi lehetővé, hogy a más országokban annyira hiányolt méhek és méhcsaládok egységnyi területre eső száma Európában, hazánkban a legmagasabb. A magyar méhészek bevételének fele az akácmézből származik. Akác nélkül a magyar méhészet csak árnyéka lehetne önmagának.

Mégis, az akác ellen egyre elszántabb támadások indultak. Először csak az akác telepítésével, újra telepítésével, energia ültetvényként való hasznosításával kapcsolatban jelentkeztek a korlátozási és tiltási szándékok. Legutóbb azonban annak a veszélye is felmerült, hogy az EU-ban olyan új jogi intézményeket hoznának létre, amelyek akár az akác kiirtásának az európai szinten való elrendelését is lehetővé tennék. A korábbi korlátozások és az akác elleni támadások hevessége miatt komolyan kellett vennünk ezt a veszélyt. Megtanultuk, ha az akác ellenségeinek lehetősége van az akácnak ártani, akkor ártani fognak és nem rettenek vissza akár a teljes betiltás követelésétől sem. Nem engedhetjük, hogy a dolgok idáig fajuljanak!

Az akác elleni támadások azon az ideológián alapulnak, hogy az akác nem őshonos és ezért, önmagában már ezért is veszélyes. Ma itt négy egyetemi kar, két tudományos kutatóintézet és többszázezer munkahelyet és megélhetést képviselő érdekképviselet cáfolja ezt a logikát: attól, hogy valami nem őshonos, attól még nagyon hasznos lehet! A tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.

Az akác elleni támadásokat eddig sokan és sokféleképen igyekeztek elhárítani. Hiába volt igazuk, erőfeszítéseik kevés eredményt hoztak, miközben a korlátozások egyre nagyobb vesztességeket okoztak.

Az EU szintjén kibontakozó támadások egyértelművé tették, hogy hatásosabban kell cselekednünk. Ezért alakítottuk meg az Akác-koalíciót, mint a tagjaink közötti együttműködési fórumot.

Azóta újabb tagokkal bővültünk. Azóta többet beszélhettünk a nyilvánosságban az akác hasznáról, mint előtte bármikor. Azóta olyan sokan mozdultak meg az akác védelmében, mint még soha. Azóta magasabbra hallatszik az erdővel, a fával és a méhekkel foglalkozók hangja, mintha nem fogtunk volna össze.

Többen úgy vélték azonban, hogy az akác és az akácméz érdekében nem csupán arra van szükség, hogy elhárítsuk a rosszindulatú támadásokat, hanem arra is, hogy helyreállítsuk az akác megbecsülését. Ezért dr. Jung László, a Nemzeti Biomassza Egyesület elnökének javaslata alapján első lépesként arról határoztunk, hogy kezdeményezzük az akác és az akácméz hungarikummá minősítését. Ez csattanós válasz lehet azoknak, akik az őshonosság hiányára hivatkozva akartak ártani. Igaz, hogy az akác nem őshonos, de sok más érdemmel büszkélkedhet, ami miatt elismerésre és védelemre méltó. Nem az eredet homályos ideológiája, az érdem az, aminek alapján az akácot védeni kívánjuk.

Az akác és az akácméz hungarikummá minősítése az erdészek, a méhészek és mindazok munkájának elismerését is jelentené, akik oly sokat tettek az akácnak köszönhető nemzetközi sikerekért.

Az európai parlamenti képviselő arra is kitért beszédében, hogy az eljárás jogszabályba foglalt menetrendje lehetőséget kínál további akciók kezdeményezésére. Javasolta, hogy április 20-án, születésének évfordulóján, koszorúzzák meg Tessedik Sámuel mellszobrát a Vidékfejlesztési Minisztérium oszlopcsarnokában. Szarvasi kampuszunk névadója hazánkban elsőként ültetett gazdasági céllal akácot.

Az európai parlamenti képviselő reméli, hogy a hungarikummá minősítés májusban megtörténik és ez lehetővé teszi, hogy ezt a napot a jövőben, mint a magyar akác napját minden évben megünnepeljük.

Az MKK és más szervezetek a hungarikummá minősítés támogatására konferenciát kívánnak rendezni. Az interneten egy nyírségi erdész, Pályi Zoltán kezdeményezésére aláírás gyűjtés folyik a hungarikummá minősítés támogatására ( http://www.peticiok.com/akac hungarikum ).

A munka dandárja, viszont igazából a hungarikummá minősítés után kezdődik, illetve azzal párhuzamosan kell elvégeznünk, hangsúlyozta Glattfelder Béla. A legfontosabb megakadályozni, hogy az EU betilthassa az akácot. Az erről szóló viták akár a jövő évre is áthúzódhatnak. Az év második felében megkezdődik az EU erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is, amelyben aktívan részt kell vennünk, hiszen tagjaink jelentős része az akác ügyétől függetlenül érdekelt ebben a dossziéban.

Mindeközben idehaza is van tennivalónk. A hungarikummá minősítést követően javaslatokkal kell előállnunk, hogy mely területeken indokolt újragondolni a hungarikummá minősített akác és akácméz ügyét. Remélem, hogy a tagok által szervezni kívánt konferenciák megalapozzak ezt a munkát. Arra kérem a tagokat, hogy konkrét, jogszabályokhoz köthető javaslataikat mielőbb foglalják össze, hogy azok megvitatását hamarosan megkezdhessük és a vita eredményét a döntéshozók elé tárhassuk, zárta gondolatait a képviselő, amit követően a résztvevők aláírták a dokumentumokat.

*

A hungarikummá nyilvánítást célzó kérelmek készítői:

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,

Országos Magyar Méhészeti Egyesület,

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége,

Országos Erdészeti Egyesület,

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség,

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet,

Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége,

Alföldi Erdőkért Egyesület,

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar,

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara,

Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kara,

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara

Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

Nemzeti Biomassza Egyesület és

Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő