Az akác legyen hungarikum!

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) méze és a fájából készült erdészeti termékek legyenek hungarikumok!

Földrajzi indoklás: A Föld akácállományainak mintegy fele őshazájában, Észak-Amerikában található – a másik felének nagy része a sikeres honosításnak köszönhetően viszont Európában, mégpedig túlnyomóan a Kárpát-medencében. A Kárpát-medencében élő akácállományok majdnem 9/10-e Magyarország mai közigazgatási határain belül tenyészik. Hazánk erdőterületeinek közel 1/4-e akácos, s ezzel mind a fásított területeken, mind azokon kívül hazánk leggyakoribb fafaja. Az akác elsődlegessége hazánk gyenge adottságú termőterületeinek a befásításában kétségtelen 1925 óta, amikor hazánk erdősültsége a legalacsonyabb szintre (11,5%) zuhant. A magyar akácgazdálkodás – mely nem ellensége vagy vetélytársa a Kárpát-medence őshonos fafajaival folytatott természetközeli erdőgazdálkodásnak – mára minden egyes gazdasági és egyéb vetületével együtt nemzetközi fogalommá nőtte ki magát. A várakozásokon felüli sikert hozó hazai megtelepítése óta eltelt bő 300 év alatt egyetlen más őshonos vagy honosított fafaj sem lett ilyen rövid idő alatt ilyen sokféle módon hasznosított fája a magyar hétköznapoknak – nem véletlenül. A magyar ember felfedezte magának és megkedvelte ezt a fafajt, s mindazt, amit a mindennapi élethez belőle kinyer. Ismertsége és kedveltsége talán objektív ökonómiai értékein is túlnőtt napjainkra.

Termékindoklás: Az akácméz unikális a világ mézei között, melynek minősége és természetes összetétele még az őshonos hársaink mézeit is lekörözi. Az akácnak a tartósítást vagy vegyszerekkel való telítést nem igénylő faanyaga a mérsékelt övi fafajok között a legidőtállóbb a kültéri beépítéseknél. Ezért az akácból elbontva sem lesz méreganyagokkal telített veszélyes hulladék. Rendkívül tartós és ellenálló faanyaga az Alpok hócsuszamlásos területein életmentő lavinafogó, Hollandia mélyföldjein és csatornáiban nélkülözhetetlen vízépítészeti alapanyag, szijácsmart oszlopai Dániában vegyszermentes játszóterek építőanyaga, Franciaország és hazánk számos borvidékén szőlészeti termék, az egyéb kertészeti és gyümölcskultúrákról már nem is szólva. E fafaj a Kárpát-medencében sok ezer négyzetkilométeren a futóhomok megkötője, kopár, erodált domboldalak úttörője és meddőhányók meredélyeinek a megfogója lett. A mezővédő fasorok egyik gyors növésű fafaja, mely elsőrangú és elterjedt méhlegelő. A friss akáchajtás számos legelő vad tápanyagdús tápláléka, világrekord és aranyérmes szintre emelve a hazai herbivór vadállomány számos faját. Az akác fája feldolgozva, pl. gőzölt parkettakánt a trópusi fákkal vetekszik, s faanyaga mintegy százféle faipari cikket szolgáltat. Fűrészpora, kérge kiváló kertészeti talajtakaró, melynek bomlása során természetes gyomosodásmérséklő anyagok szabadulnak fel. Az akác a magyar parasztember szívós és sokoldalú szerszámfája, valamint – a nyírekkel együtt – a legmagasabb kalóriaértékű tűzifa. S a sort még hosszan lehetne folytatni.

Nemzeti érték indoklás: A fehér akác (Robinia pseudoacacia) az egyetlen fafaj a Kárpát-medencében, s különösen hazánk jelenleg csupán 21%-os erdősültségű területén, mely ennyire sokoldalú hasznosítással bír, s mind az élelmiszertermelésben, mind a hazai erdészeti termékek alapanyagaként egyedi hírre tett szert pátriánk határain belül és kívül egyaránt. Az akáctermékek mindegyikét tipikus magyar termékként tartják számon határainkon túl is.

Mi, ezen petíció aláírói mindannyian kezdeményezzük, valamint nevünkkel és aláírásunkkal nyíltan támogatjuk, hogy a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a belőle készült élelmiszeripari és erdészeti termékek kerüljenek be a 2012. évi XXX. törvény hatálya alá tartozó Magyar Nemzeti Értéktárba, ill. a Hungarikumok Jegyzékébe.

A hungarikumok közösségi oltalom alatt állnak – a hungarikumok mindenkié.

Kelt: Nyíregyháza; 2014. 01. 22., szerda

Tisztelettel!

ifj. Pályi Zoltán
egy nyírségi erdőmérnök

A petíció aláírható itt: www.peticiok.com/akac_hungarikum

P.S.: A cél 100.000 elektronikus aláírás. Egyáltalán nem lehetetlen. Ugye van Magyarországon ill. a Kárpát-medencében, vagy akár az egész világon ennyi ember, akinek érték az akác? Ön is küldje tovább a petíció linkjét azoknak, akikről úgy gondolja, hogy egyetértenek ezzel a céllal.

Méhészeti járművek támogatása

Megjelent a vidékfejlesztési miniszter 4/2014. (I. 27.) VM rendelete a méhészeti járművekre igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról. A jogszabály teljes szövege itt olvasható.


A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007.  évi XVII.  törvény 81.  § (3)  bekezdés a)  pontjában és (4)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. kérelmező: az  a  méhész, aki a  tárgyév március 1. és október 31. között bármely időtartamban méhészeti eszközhordozó járművet, illetve vándor méhesházat üzemeltetett;
2. mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet (a  továbbiakban: mezőgazdasági „de minimis” rendelet) szerinti támogatás;
3. méhészeti eszközhordozó jármű: minimum 3,5 tonna össztömegű közúti jármű, minimum O3 kategóriás pótkocsi, vagy azokból álló járműszerelvény, amelyet kizárólag kaptárok, méhek, méhészeti termékek és közvetlenül méhészeti tevékenységben használt eszközök szállítására alkalmaznak;
4. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6.  §-ában meghatározott vállalkozás;
5. tárgyév: a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző naptári év;
6. vándorlás céljára történő üzemben tartás: a  méhállományok védelméről és a  mézelő méhek egyes 
betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, vándoroltatásra vonatkozó szabályok szerinti méhészeti tevékenység;
7. vándor méhesház: olyan különleges felépítményű közúti jármű, amelynek a  felépítménye kizárólag méhek, valamint méhészeti felszerelések, technológiai- és védőeszközök elhelyezésére és szállítására szolgál, és fix felépítménye miatt kizárólag méhészeti tevékenységre használható.

2. § (1) E  rendelet alapján a  kérelmező vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás (a  továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosult méhészeti eszközhordozó jármű, illetve vándor méhesház üzemben tartásához kapcsolódó költségeire.
 (2) A  támogatás forrása a  Vidékfejlesztési Minisztérium 10032000-01220191-51200002 számú, Folyó kiadások és jövedelemtámogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla.
 (3) E jogcím finanszírozására a 2014. évben 100 millió forint használható fel.
 (4) A  támogatás mértéke a  3.  § (3)  bekezdés b) és c)  pontjában foglaltak szerint a  tárgyévben megfizetett és igazolt költség.
 (5) A  támogatás összege a  kérelmező rendelkezésére álló szabad csekély összegű (de minimis) keret 
figyelembevételével kerül meghatározásra. A  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a  továbbiakban: MVH) a  mezőgazdasági „de minimis” rendelet szerinti egyéni keretet meghaladó támogatási igényből a  kereten felüli összeget elutasítja.

3. § (1) A támogatás igénybevételére az a kérelmező jogosult,
a) aki a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007.  évi XVII.  törvény (a  továbbiakban: Törvény) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, vagy legkésőbb a  támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi nyilvántartásba vételét a  Törvény alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben,
b) akinek a  tárgyévben elvégzett monitoring vizsgálata alapján legalább nyolcvan méhcsalád volt 
a tulajdonában, és a vizsgálat adatait a kérelmező kötelezettsége szerint bejelentette a Tenyészet Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TIR),
c) akinek az üzemeltetésében lévő méhészeti eszközhordozó jármű, illetve vándor méhesház vándorlás céljára történő üzemben tartásáról az Országos Magyar Méhészeti Egyesület igazolást állított ki,
d) aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában
da) nem rendelkezik adók módjára behajtható köztartozással vagy lejárt esedékességű adótartozással, 
kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
db) nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, csődeljárás alatt,
dc) nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
dd) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltétel követelményeinek, és
e) aki a d) pontban foglaltakról a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik.
 (2) A kérelmezőnek az MVH által rendszeresített és honlapján közzétett támogatási kérelmét évente egy alkalommal, a tárgyévet követő év február 15. és március 14. között az MVH-hoz kell benyújtania.
 (3) A támogatási kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell
a) az  üzemeltetésében lévő méhészeti eszközhordozó jármű, illetve vándor méhesház tárgyév március 1. és október 31. között bármely időtartamban érvényes forgalmi engedélyének vagy ideiglenes forgalomban tartási engedélyének másolatát,
b) a  kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása fordulónapjától függetlenül a  tárgyévben befizetett kötelező gépjármű biztosítás díját tartalmazó szerződés, illetve a tárgyévi díj összegére vonatkozó biztosítói értesítés másolatát és annak befizetését igazoló szelvény vagy a banki átutalást igazoló számlakivonat másolatát,
c) a  tárgyévben befizetendő gépjárműadót megállapító határozat és annak befizetését igazoló szelvény vagy a banki átutalást igazoló számlakivonat másolatát,
d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti, tárgyévet követő évben kiállított igazolást.
 (4) A méhcsaládok számát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az MVH felé a TIR adatbázisában nyilvántartott adatok alapján igazolja azzal, hogy a  támogatási kérelem elbírálásához szükséges adatokat minden év november 30-ig – 2014. évben január 31-ig – az MVH rendelkezésére bocsátja.

4. § (1) Az  MVH a  támogatási kérelmeket beérkezésük sorrendjében bírálja el. Hiánypótlás esetén a  hiánypótlás berkezésének dátumával kerül a bírálat sorrendjébe a kérelem.
 (2) Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetén az  MVH a  kérelmezőt 8 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel.
 (3) Az  MVH a  hiánytalanul benyújtott támogatási kérelmekről a  rendelkezésre álló dokumentumok alapján –  a  kérelmező rendelkezésére álló szabad mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) keretének figyelembevételével – a  tárgyévet követő év április 15-éig döntést hoz, és a  támogatási kérelem egészben vagy részben történt jóváhagyása esetén a támogatást – a forrás rendelkezésre állása esetén – 15 napon belül folyósítja a támogatásban részesülő kérelmező részére.
 (4) A  támogatás összegét a  tárgyévet követő év február 1-jén érvényes, az  Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell euróban meghatározni.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. § Ez a  rendelet az  EK-Szerződés 87. és 88.  cikkének a  mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de  minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

7. § A birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatásáról szóló 99/2007. (IX. 19.) FVM rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A  földművelésügyi igazgatóság – a  melléklet C)  pontja szerinti kötelezettségvállaló nyilatkozat, valamint a  jogerős döntés megküldésével – megkeresi az  ingatlanügyi hatóságot, hogy a  kérelemmel érintett ingatlanok tekintetében az  öt évre szóló, külön törvényben meghatározott elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezze fel az ingatlan-nyilvántartásban. A támogatási összeg kifizetéséről a minisztérium intézkedik.”

8. § Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az  ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások 2013.  évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 23/2013. (IV. 9.) VM rendelet alapján számítandó támogatáscsökkentés keretében alkalmazandó elvi és fajlagos maximum értékek nemzeti összegeiről, valamint az  átmeneti nemzeti támogatási jogcímekhez kapcsolódó támogatási összegekről szóló 111/2013. (XII. 7.) VM rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tejtámogatásra rendelkezésre álló összegből előleg kerül kifizetésre.”


Dr. Fazekas Sándor s. k.,
 vidékfejlesztési miniszter

Gyászhír

Szomorúan tudatjuk, hogy 85 éves korában elhunyt

Bálint Sándor

méhésztársunk. Temetése 2014. január 16-án, csütörtökön 13 órától lesz a Debreceni Köztemető 2-es számú ravatalozó terméből református szertartás szerint.

Rendelet a méhészetről

15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet

a méhészetről

1. §

A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.

2. §

(1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.

(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.

(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.

(4)

3. §
 4. §

Vándoroltatás a méhcsaládoknak az állandó telephelyről méhlegelő kihasználása, illetőleg megporzás céljából történő ideiglenes elszállítása, kivéve a rajnak vagy az anyának erre szolgáló ládában való szállítását.

5. §

(1) Vándorméhészetek telepítésére a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet 51. §-ának és az alábbi (2)-(4) bekezdéseknek a rendelkezései irányadók.

(2) Államilag ellenőrzött anyanevelő és pároztató telephez 5 km-es körzeten belül méhcsaládokkal letelepedni csak a telepvezető engedélyével szabad.

(3) Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(4) Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek.

6-7. §7/A-B. §

8. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a méhészetre vonatkozólag a felszabadulás előtt kiadott jogszabályok, utasítások és egyéb rendelkezések hatályukat vesztik; hatályukat vesztik továbbá a 66.113/1947. (VII. 11.) FM rendelet, a 217.996/1949. (III. 3.) FM rendelet, a 13/1952. (II. 15.) FM rendelet és a 16/1958. (VI. 1.) FM rendelet, valamint a 46/1953. (Mg. É. 18.) FM utasítás, a 177/1954. (Mg. É. 42.) FM utasítás és a 8/1961. (Mg. É. 8.) FM utasítás és a kiadott egyéb rendelkezések.

Változás a termelői üveg árusításában

A termelői mézesüvegek beszerzésében változás következett be. 2014. január 1-től az üveggyárban közvetlenül sem a méhészek sem a viszonteladók nem vásárolhatnak üveget. Az értékesítést a továbbiakban a Magyar Méhész OMME Kft. végzi. A megrendeléseket valamennyi érdekelt a Kft. elérhetőségein adhatja le:

Magyar Méhész OMME Kft.
1094 Budapest, Viola u. 48.
Telefon: 06/1/323-0003; 06/30/585-7596
E-mail: modos.adrienn@omme.hu

A Kft. a rendelést e-mail-ben visszaigazolja és díjbekérőt (pro-forma számlát) küld a megrendelőnek. Az ellenértéket ez alapján be kell fizetni és az erről szóló igazolást meg kell küldeni a Kft.-nek. Ezen igazolás ellenében (átutalás teljesítése) lesz lehetőség az üvegek átvételére az üveggyárban. Ennek időpontjáról a Kft. tájékoztatni fogja a megrendelőt.
Fontos!!!
Minden olyan raklapot amit a megrendelő visszaszállít a gyárba és nem a Magyar Méhész OMME Kft.-től vásárolt (korábbi üveggyári beszerzésből van) azt az üveggyár fogja az eddigi módon elszámolni (visszavásárolni). A Kft.-től, azaz mostantól vásárolt göngyöleget viszont majd a Kft.-vel kell elszámolnia mindenkinek és nem az üveggyárral. A raklapokat ugyanúgy és ugyanott kell majd leadni. Fontos azonban, hogy két azonosítóra lesz szükség a leadáskor. a saját néven kívül közölni kell a Magyar Méhész OMME Kft.-t is, mivel az üveggyárnál Ő lesz a vevő. A raklapok jóváírását (elszámolását) a Kft.–vel kell majd bonyolítani.

A termelői mézesüvegek beszerzési árai 2014. január 1-től a következőképpen alakulnak:

730 ml Mézes üveg (756 db/paletta)
Üvegár: 41,50 Ft/db + ÁFA
Raklap ár: 2.400 Ft/db + ÁFA
1 paletta bruttó értéke: 42.893,- Ft

380 ml Mézes üveg (1.536 db/paletta)
Üvegár: 24,00 Ft/db + ÁFA
Raklap ár: 2.400 Ft/db + ÁFA
1 paletta bruttó értéke: 49.865,- Ft

Az árak az érvényesen felszámítandó környezetvédelmi termékdíjat tartalmazzák.
Figyelem!!! A viszonteladóktól történő vásárlás esetén az ár természetes módon magasabb az adott értékesítő rárakódó költségei miatt (beszerzés, szállítás, raktározás, stb.)

(Forrás: OMME)