December 17.: Bezzeg László

Bezzeg László méhész, a Professzionális Méhészek Egyesületének elnöke lesz a vendégünk december 17-én, szerdán 17 órától a megszokott helyen (Lovarda). Az előadás címe: Gazdaságos méhészkedés közepes állománnyal.

December 3.: Tóth Péter

Tóth Péter, Veszprém megyei szaktanácsadó, az OMME Intéző Bizottságának tagja lesz a vendégünk december 3-án, szerdán 17 órától a megszokott helyen (Lovarda). Az előadás témája az atka elleni védekezés módszerei, hatékonyságának vizsgálata lesz.

A küldöttgyűlés elfogadta az OMME új alapszabályát

Sikerült befejeznie a munkáját az OMME rendkívüli küldöttgyűlésének november 30-án Budapesten, ennek eredményeként az egyesület mostantól új alapszabállyal rendelkezik. A munka két héttel korábban, november 16-án kezdődött Gödöllőn a nagy számú módosító indítványok egyenkénti megszavazásával. Akkor azonban nem sikerült végleges eredményre jutni, ezért újból össze kellett hívni a küldötteket, akik a két nap alatt összesen kb. 11 órás folyamatos szavazással alkották meg - gyakran parázs viták közepette - az országos egyesület új alapokmányát.
Az elfogadott szabályzatot törvényszéki jóváhagyásra kell benyújtani, hatályba csak az elfogadás, illetve esetleges hiánypótlás után léphet. A végleges változat az OMME honlapján elérhető lesz.

Lejárnak a zöld igazolványok

2014. január 1-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK - végzi a mezőgazdasági őstermelői igazolványok kiadását, érvényesítését, cseréjét.

A NAK felhívja a figyelmét azoknak az őstermelőknek, akik 2009. január 1-jét követően váltották ki az őstermelői igazolványukat (ez volt a zöld színű, régi típusú igazolvány) és azt még 2013-ban, vagy 2014-ben nem cserélték le az új típusú barna színű igazolványra, hogy 2014. december 31-ig kérelmezzék az új igazolvány kiállítását. Az igazolvánnyal kapcsolatos eljárás a kamara tagjai számára ingyenes.

A cserére azért van szükség, mert a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a 2009. január 1. és 2012. december 31. között kiváltott igazolványok 2014. december 31-ig hatályosak. Vagyis ezek az igazolványok 2015. január 1-től nem használhatók, végleg kikerülnek a rendszerből.

Azért fontos, hogy az új igazolványok kiváltására még 2015. január elsejét megelőzően sor kerüljön, hogy az őstermelői tevékenység jogszerű folytatása ne sérüljön.

Kérjük mindazokat az őstermelőket, akik még nem éltek az igazolványcserével, hogy a tevékenységük szabályszerű végzése érdekében 2014. december 31-ig váltsák ki az új őstermelői igazolványukat. Az igazolvány kiadására az őstermelő állandó lakóhelye szerint illetékes kamarai falugazdász jogosult. A falugazdász irodák címe, és a falugazdászok elérhetősége a kamara honlapján, http://www.nak.hu/hu/ a főoldalon megtalálható.

(NAK)

Mézes reggeli

Hét évvel ezelőtt Szlovéniában „mézes reggeli” néven indult egy kezdeményezés, melynek egyik célja, hogy felhívja a figyelmet: a rossz étkezési szokások gyakran már gyerekkorban kialakulnak.

Napjainkban egyre több problémát okoz a finomított cukrok túlzott fogyasztásból adódó elhízás és cukorbetegség, ezért fontos faladatunk, hogy az egészséges táplálkozásra nevelést minél korábban megkezdjük és ráirányítsuk a figyelmet a mézfogyasztás számos előnyére.

Szlovéniában a „mézes reggeli” napján a kezdeményezéshez csatlakozó iskolákban, óvodákban a gyerekek helyi méhészek mézeit kapják reggelire, ezzel is népszerűsítve az egészséges mézfogyasztást és a helyi családi méhészeteket.

Ezen okokból az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Földművelésügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően hazánk is csatlakozott a kezdeményezéshez, így 2014. november 21-én az ország 19 megyéjében, valamint Budapesten összesen 67 iskolában kerül megrendezésre a „Mézes Reggeli”, ahol helyi méhészegyesületek, termelők és a megyei szaktanácsadók segítségével a gyerekek megismerkedhetnek a leggyakoribb hazai mézfajtákkal. A központi rendezvény a szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában lesz, ahol Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Ksenija Škrilec szlovén nagykövet, valamint Dr. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke egy sajtótájékoztató keretében köszönti a megjelenteket.

Hajdú-Bihar megyében több helyszínen, Debrecenben a Lilla Téri Általános Iskolában kerül sor rendezvényre 13.30-tól. Egyesületünk törekszik arra, hogy a jövőben ez a kezdeményezés évről évre minél szélesebb körben kerüljön megrendezésre. Magyarország méhészeti ágazata nemzetközileg is jelentős. Hazánk sokévi átlagban 22-25 ezer tonna éves méztermelésével az Európai Unió termelésének körülbelül 10%-át adja.

A méhészek elsődlegesen mézet és egyéb méhészeti termékeket állítanak elő, de a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen megporzással hozzájárulnak a mezőgazdaság egyéb ágainak jövedelmezőségéhez, valamint a biológiai sokféleség és az ökológiai egyensúly fenntartásához. A méhészeti ágazat gazdasági jelentősége, hogy hazánkban közel 20 ezer családnak biztosít kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, továbbá az országnak jelentős exportárbevételt produkál.

Országos Magyar Méhészeti Egyesület

November 19.: Tantó Sándor

Tantó Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese lesz a vendégünk november 19-én, szerdán 17 órától a Lovardában. Az előadó a méhészeti ágazat helyzetéről tart ismertetőt és a saját méhészeti gyakorlatát is bemutatja "Így méhészkedem én" címmel.

VIP-kedvezmény kötelező biztosításhoz

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Generali Biztosító Zrt. együttműködési megállapodást kötött, melynek keretében az egyesületi tagok és a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozók a kötelező gépjármű felelősségbiztosításukat VIP-kedvezménnyel köthetik meg a Generali Biztosítónál.

A kedvezményes díj - Mészáros József OMME-ügyvezető tájékoztatása szerint - nem azonos az egyéb kötelező felelősségbiztosítást tarifáló internetes oldalak, alkuszok Generalis díjával, attól mintegy 10%-kal kedvezőbb. Az együttműködés alapján biztosított kedvezmény interneten keresztül, VIP partner-azonosító birtokában vehető igénybe.

Abban az esetben, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás VIP szerződésének megkötésére év végi biztosítóváltás miatt került sor, felhívjuk figyelmét, hogy az érvényes kötelező gépjármű- felelősségbiztosítását legkésőbb az évfordulót megelőzően 30 nappal a jelenlegi biztosítójánál írásban fel kell mondania. Az írásos felmondásnak legkésőbb 2014. november 30-án be kell érkeznie jelenlegi biztosítójához. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2014. november 26-án postára kell adni. Ha személyesen kívánja a felmondást átadni, azt legkésőbb november 26-28-án meg kell tenni. A felmondás faxon is elküldhető.
Fontos! A felmondás határidőn belül történő leadását igazoló dokumentumot meg kell őrizni!

Aki 2010. január 1-jét követően év közben vásárolt gépjárművet, annak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás évfordulója nem 2014. december 31. hanem minden évben az a nap, amikor a járművet megvásárolta. Ebben az esetben, ha biztosítót szeretne váltani, akkor az évforduló előtt célszerű legalább 40-50 nappal a meglévő biztosítását felmondani, és évfordulóval az új biztosítást megkötni.

Azon egyesületi tagjaink, akiket érdekel ez a lehetőség, kérjük jelezzék az alábbi e-mail-címek valamelyikén és megküldjük a tarifáláshoz szükséges VIP-azonosítót is tartalmazó részletes tájékoztatót:

zoltan.pastor@yahoo.com 

vagy

orosidebrecen92@gmail.com

November 5.: Dr. Mészáros László

A 2014/15-ös szezon első foglalkozására november 5-én, szerdán 17 órától kerül sor a megszokott helyen (Lovarda Egyetemi Kulturális és Konferencia Központ).
Az első alkalommal vendégünk Dr. Mészáros László, az OMME elnöke, aki az ágazat helyzetét ismerteti, aktuális kérdésekről tart beszámolót.

PROGRAMVÁLTOZÁS!

A korábban kiadott körlevélhez képest a decemberi programok annyiban változnak, hogy december 3-án (Bezzeg László helyett) Tóth Péter lesz a vendégünk, december 17-én pedig (Tóth Péter helyett) Bezzeg László látogat el hozzánk, tehát a két előadás meg lesz cserélve.

Angol méhész előadása Debrecenben

A Legyél te is a méhek barátja programsorozat keretében, a Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület szervezésében Debrecenben tart előadást Philip Chandler angol bioméhész november 13-án, csütörtökön 17 órától a Csapókerti Művelődési Házban.

A rendezvényre egyesületünk tagjai is meghívást kaptak, a belépés díjtalan!

Az előadás címe: Méhészkedés természetesen, felsőléces fekvő kaptár (THB) használatával és méhbarát övezetek kialakítása.

A rendezvény honlapja

Vis maior bejelentést tehetnek a fiatal gazdák

Az idén, a magyar mezőgazdaságot sújtó különböző időjárási körülmények, különösképpen az Yvette ciklon súlyos károkat okozott a hazai méhcsaládokban, ezért a Földművelésügyi Minisztérium lehetőséget biztosít, hogy a méhészek vis maior bejelentést tegyenek.

A vis maior bejelentés révén lehetőség nyílik arra, hogy a termelők egyes korábban igénybe vett támogatásokhoz, intézkedésekhez kapcsolódó vállalásaik teljesítésére részbeni felmentést vagy halasztást kapjanak.

Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet alapján – mely az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullását vagy kényszervágását is vis maior eseményként ismeri el – a méhészeknek lehetőségük van vis maior bejelentést tenni.

A vis maior kérelem benyújtására legkésőbb 2014. november 18-áig van lehetőség, tekintettel arra, hogy az Yvette ciklon okozta heves esőzés és viharos időjárás 2014. május közepén érte el Magyarországot és 2014. május 20-a körül vonult el és a rendeletben rögzített 6 hónapos jogvesztő határidőt a ciklon végétől számíthatjuk.

A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani ahhoz az MVH kirendeltséghez vagy igazgatósághoz, amelynél a gazdálkodó az érintett támogatásra benyújtotta a kérelmet. Ha a kérelem több olyan támogatást érint, amelyek esetében a benyújtás helye eltér, a bejelentést az MVH Központhoz kell benyújtani.

Felhívjuk azon méhészek figyelmét, akik élni kívánnak a vis maior esemény bejelentésével, hogy a fent hivatkozott rendelet útmutatásai alapján keressék fel az illetékes MVH kirendeltséget vagy igazgatóságot. A vis maior esemény termelői bejelentéséhez az Országos Magyar Méhészeti Egyesület minden szükséges segítséget megad.

(FM Sajtóiroda)

(Megjegyzés: A rendelkezés tehát nem kártalanítást jelent minden méhész számára a rossz időjárás miatt, hanem a támogatások igénylése során vállalt egyes kötelezettségek teljesítése alól kapható teljes vagy részleges átmeneti felmentés ezzel a bejelentéssel. Jellemzően ez a fiatal gazda pályázatban részesült vállalkozó méhészeket érinti, akiknek a vállalt árbevétel elmaradását okozta a kedvezőtlen időjárás. )

Áthúzódó zárlatok

Amerikai (nyúlós) költésrothadás miatt tavaszra is áthúzódó zárlatokra kell számítani gyakorlatilag Debrecen egész térségében. Információink szerint pillanatnyilag 5 zárlati körzet van elrendelve a város közigazgatási határán belül: Haláp, Pacikert utca, Irén utca, Töhötöm utca, Józsa és ezek 5 km-es körzete. Méhcsaládok ki és beszállítása az intézkedés feloldásáig az érintett területeken tilos.

Az alábbi térképen hozzávetőlegesen, tájékoztató jelleggel feltüntettük a zárlati körzeteket, pontos határokról a körzet méhegészségügyi felelősénél lehet érdeklődni. A képre kattintva a térkép nagyítható. A térképen jól látható, hogy egyes térségek kétszeresen, sőt háromszorosan is érintettek.

Igényelhetők a támogatások

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közzétette honlapján a 2014/2015. évi támogatások igényléséhez szükséges formanyomtatványokat. A támogatási kérelmek október 16-tól nyújthatók be.

A méhész-gazdálkodók által igénybe vehető egyes méhészeti támogatásokról (vándorlási eszközök, higiénikus alj, keretjelölő chip, méz kinyeréshez szükséges eszközök, stb.) szóló közlemény és a támogatás igényléséhez rendszeresített nyomtatványok elérhetők itt:

http://mvh.gov.hu1

A varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatásáról szóló közlemény és a támogatás igényléséhez rendszeresített nyomtatványok pedig itt:

http://mvh.gov.hu2

Elméleti előadások ideje

Helyszín:

Lovarda Egyetemi Kulturális és Konferencia Központ (Debrecen, Kassai út 26.)

Előadások kezdete: 17 óra

Időpontok:

2014. november 5., szerda

2014. november 19., szerda

2014. december 3., szerda

2014. december 17., szerda

2015. január 7., szerda (pótszilveszter)

2015. január 21., szerda

2015. február 4., szerda

2015. február 18., szerda

2015. március 4., szerda

2015. március 18. szerda (közgyűlés)

Észlelését jelenteni kell

A méheket új kártevő: a kis kaptárbogár (Aethina tumida) fenyegeti. Akár teljes méhcsaládokat is elpusztíthat. Tetézi a bajt, hogy az afrikai méhek képesek elszigetelni a kártevőt, az Európából származó amerikai házi méhekben ilyen tulajdonság nem fejlődött ki.

A parazita eredetileg Észak-Afrika Szahara közeli területein élt, innen jutott el Dél-Afrikába, az Amerikai Egyesült Államokba és Ausztráliába. A bogarakat 1998-ban fedezték fel Floridában, és ma már a mediterrán területeken többfelé is elterjedt.

Oravecz Márton, a Békés Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás megyei szakállatorvosa elmondta, a dél-afrikai méhek agresszív csapatmunkával bánnak el a betolakodóval. A dolgozók sarkokba, repedésekbe kényszerítik a kis kaptárbogarakat, folyamatos támadásokkal egy helyben tartják és közben propolisszal elszigetelik a kártevőket, így azok éhen halnak. Mivel a kerekded alakú kis kaptárbogarak nagy páncéllal rendelkeznek, jól védekeznek a méhek fullánkja ellen. A kaptárból ráccsal sem lehet kizárni őket, mert jóval kisebbek a méheknél.

A kifejlett kaptárbogarat sötétbarnától a feketéig változó színéről, öt-hét milliméteres testhosszáról, bunkó alakú csápjáról, illetve a potroh hosszánál rövidebb, kemény szárnyfedőjéről lehet felismerni. Körülbelül hat hónapig él, a kaptárban mindenhol megfigyelhető, főleg a kaptárfenék hátsó részében tűnik fel. A nőivarú bogár a kaptár nyílásaiba és repedéseibe nagy mennyiségű tojást rak, két-három nap alatt tíz-tizenegy milliméteres, fehér színű lárvák kelnek ki belőlük. A lárvák fejlődő méhekkel, illetve mézzel és virágporral táplálkoznak. Tíz-tizenhat nap után elhagyják a kaptárokat, és azok közelében a földbe ássák magukat. A bábállapot közel három-négy hétig tart. Az újonnan kikelt bogár felkeresi a kaptárt, és a nőivarú egyed megjelenése után egy héttel elkezdi a tojásrakást.

A kis kaptárbogár rendkívül szapora, meleg időben évente négy-öt generációja is lehet. A méhcsaládok szempontjából a legnagyobb kártétel, hogy a betárolt mézet a lárvák táplálkozásukra használják fel, sőt bele ürítkeznek, a méz felhabzik, kifolyik a lépekből, és jellegzetes, rothadt narancsra emlékeztető szagot áraszt.
Oravecz Márton elmondta: az Európai Unióbeli elterjedésének megakadályozására Brüsszel szigorította a harmadik országokból behozott méhek parazitológiai ellenőrzését és általában véve is korlátozta a méhek importját. Ennek értelmében egész méhcsaládokat nem lehet behozni az unió területére, csupán engedélyezett országokból egy-egy királynőt, legfeljebb húsz kísérőméhhel.

Magyarországon is hatályba lépett a szaktárcának az a rendelete, amely bejelentési kötelezettséget ír elő a kis kaptárbogár észlelésekor. Gyanú esetén a bejelentést a területileg illetékes hatósági állatorvoshoz és a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomáshoz kell megtenni (vagy a méhegészségügyi felelőst értesíteni - a szerk.). Ekkor azt a méhészetet, ahol a gyanút észlelték, helyi zárlat alá helyezik, és mintát küldenek laboratóriumi vizsgálatra. Ha a vizsgálat megerősíti a kaptárbogár jelenlétét, az érintett méhészet összes méhcsaládját - állami kártalanítással - ki kell irtani. A méhimport szigorú állat-egészségügyi előírásaival, a bejelentési kötelezettség betartásával, valamint a kis kaptárbogár megjelenése esetén a fertőzött méhészet kiirtásával lehet csak hatékonyan megakadályozni a kis kaptárbogár elterjedését.

Olaszországban a kis kaptárbogár!

Olaszország 2014. szeptember 18-án egy Gioia Tauro és szeptember 19-én egy San Fernando településen található méhészetben kis kaptárbogárral való fertőzöttséget jelentett. Mindkét település Dél-Olaszország Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében található.

A kis kaptárbogár fertőzöttség (Aethina tumida) bejelentési kötelezettség alá tartozik, a méhészek annak észlelését, gyanúját haladéktalanul jelenteni kötelesek a hatóság felé. A fertőzöttség terjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú az esetleges kis kaptárbogárral való fertőzöttség mielőbbi felismerése.

A hatályos jogszabályok szerint mézelő méh vagy poszméh az Európai Unión belül csak olyan területről szállítható, melynek legalább 100 km-es körzetében nincsenek érvényben kis kaptárbogár fertőzöttség gyanúja vagy megerősítése miatti korlátozó intézkedések illetve ahol nem fordul elő ilyen fertőzés.

Kifizetés október 15-ig

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetősége tájékoztatja a Tisztelt Méhésztársakat, hogy dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szeptember 8-án jóváhagyta a Magyar Méhészeti Nemzeti Program intézkedései közötti 196 400 eurós átcsoportosítást.
Ez azt jelenti, hogy maximálisan (100%-ban) kerülnek kifizetésre a gyógyszer-cukor, illetve a méhanya támogatások. Az MVH a kérelmek feldolgozását befejezte, legkésőbb 2014. október 15-ig minden méhésztárs megkapja a jogosan járó, határozatban jóváhagyott támogatási összeget.

A vándoroltatáshoz szükséges új eszközök (kiseszközök, nagyeszközök), a méz kinyeréséhez és léptároláshoz szükséges új eszközök, varroa atka elleni alternatív védekezés (higiénikus aljdeszka), valamint a keretek megjelölésére alkalmas chipek formanyomtatványai várhatóan megváltoznak.
A kifizetési kérelmeket az új formanyomtatványokon 2014. október 16-tól lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesülethez már október 16-a előtt lehetőségük van beküldeni a megváltozott nyomtatványokon.
Postacím: Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1450 Budapest 9, Pf. 116.

A nyomtatványok megjelenéséről honlapunkon később adunk tájékoztatást.

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2014/2015-ös végrehajtási évében a támogatási jogosultság megállapítása a 2014. szeptember 30-i fordulónapra vonatkozólag bejelentett méhcsaládszám figyelembevételével történik! A 119/2007. (X. 18.) FVM rendeletnek megfelelően, a méhcsaládszámban bekövetkezett változást tíz napon belül be kell jelenteni a Tenyészet Információs Rendszerbe.

A változás bejelentéshez szükséges 2153-as számú formanyomtatvány az OMME honlapján keresztül is elérhető. http://enar.hu/utmutatok0.htm
Kérjük, hogy erre minden méhésztárs fordítson fokozott figyelmet, a későbbi problémák elkerülése végett.
A 2153-as formanyomtatványon történő méhcsaládszám-változás bejelentése esetén, a formanyomtatványt nem kell aláíratni az ENAR-koordinátorral illetve a hatósági állatorvossal. Amennyiben a méhcsaládszám nem módosult azt nem szükséges újra bejelenteni.

Kétcsaládos kaptárakat loptak

6 darab kétcsaládos NB24-es kaptárt (tehát 12 családot) loptak el ismeretlen tettesek ez év áprilisában Debrecenben, a Panoráma út közeléből. (A felhívást eddig a nyomozás érdekeire való tekintettel nem tették közzé. A tulajdonosnak közben egy kaptárja előkerült, de azt nem most, hanem pár évvel korábban lopták el tőle. Az egy kaptár eltulajdonítását a tettes elismerte, az ügyben a bíróság gyorsított eljárásban már ítéletet is hirdetett.)
A hiányzó 6 kaptár hasonló a fotókon látható megmaradt kaptárakhoz. A lopás idején a TIR szám még nem volt besütve. A kijárók a homlokfal középmagasságában helyezkednek el, egymáshoz közel. Különös ismertetőjel, hogy a kaptárfalba felülről egy mély furattal vannak besüllyesztve a deszkát tartó csavarok, ezek a furatok a tető felnyitása után jól láthatóak. Néhány kaptárban a felvételen látható hőszigetelt takaródeszka volt, fekete gumiszalaggal összefogva. Ezek között található vékony, egyrétegű és vastag, többrétegű is. A kaptárak hátoldalára HB kezdetű azonosító volt felfestve.
Kérjük, hogy aki az ellopott kaptárakról bármilyen információval rendelkezik, hívja a 06-70-322-5028-as telefonszámot.

Méhlopás Debrecenben

2014 április végén 54 családot loptak el ismeretlen tettesek Debrecenben, Apafa térségéből. A kaptárak ismertetőjegyei:

1. 12 db NB18-as fekvőkaptár, szürke és zöld színűek, kaptáranként két darab alsó kijáróval.

2. 18 db tabi NB15-ös mindegyik szürke színű, két darab felső kijáróval, 4x4 cm-es méretű bekeretezett nagy K-betű beégetve több helyre, a K-betű alsó szára balra visszahajlik.

3. 12 db NB24-es, két családos gyári tabi fekvőkaptár, felső kijárósok, mindegyik szürke színű, a horganyzott lemeztetők is szürkére voltak festve.

A tenyészkód mind a 42 kaptárba elől, átlósan be volt égetve: 4638359

Aki a kaptárakról bármi információval rendelkezik, kérjük, hívja a 30-6432509-es számot.

Zárlatjelentés

Az illetékes állategészségügyi hatóság nyúlós költésrothadás miatt zárlatot rendelt el a Debrecen, Körösi Csoma Sándor utca és 5 km-es körzetére. Információink szerint a megyében zárlat alatt van jelenleg Álmosd és Nyíradony település is.

Mézminták gyűjtése kutatáshoz

Tisztelt Méhésztárs! 

A mézelő méhek nyúlós költésrothadása kórokozójából (Paenibacillus larvae) szeretnénk egy magyarországi baktérium-törzsgyűjteményt létrehozni annak érdekében, hogy jobban megismerhessük ezen betegség kórokozójának a hazai törzseit. Ez a törzsgyűjtemény lehetővé tenné a kórokozó tulajdonságainak jobb megismerését, hazai és nemzetközi tudományos együttműködések kialakítását, és a betegséggel szembeni hatékonyabb fellépéshez járulhatna hozzá.

A kórokozó egyes törzsei valószínűleg minden méhészetben jelen vannak, ahhoz viszont, hogy a betegség klinikai formában megjelenjen nagyobb számban kell feldúsulniuk a kaptárban.

A kórokozó spórái a pergetett mézben évtizedekig megőrzik fertőzőképességüket, így a mézminta kiválóan alkalmas a kórokozó kitenyésztésére.

Ahhoz, hogy a hazai méhészetekből földrajzi értelemben reprezentatív mintákhoz jussunk, az ország minden megyéjéből, a lehető legtöbb településről kell mintákat gyűjtenünk.

A mintavétel módja: méhészetenként két különböző pergetésből származó két mézminta (pl. virág + akác; repce + napraforgó stb.) lenne az ideális számunkra. A mintavételhez 50 ml-es csavaros kupakkal rendelkező műanyag-csöveket biztosítunk. Nagyon fontos, hogy minden mintára olvashatóan legyenek ráírva, vagy azonosítható módon mellé téve a következő információk:

- A méhek tartási helye (elég a település),

- A méz típusa (akác, napraforgó, repce, vegyes stb.),

- A pergetés ideje (év, hó) (lehet tavalyi, vagy korábbi is!),

- A méhész elérhetősége (neve, telefonszáma, e-mail címe).

A mintákat késő ősztől kezdődően fogjuk feldolgozni. Amennyiben a mintában nagy számban találunk a kórokozóból, úgy telefonon, v. e-mailben értesítéssel leszünk!

A vizsgálatban való részvételhez mintákat nem ajánlva és nem elsőbbségi levél formájában kellene a következő címre elküldeni:

Dr. Makrai László, SZIE-ÁOTK, Járványtani Tanszék, 1581 Budapest, Pf. 22.

A postázáshoz felbélyegzett és megcímzett borítékot, valamint mintavételi csövet biztosítunk, amennyiben e-mail címemre megírják a postázási címüket!

MINDANNYIUNK ÉRDEKÉBEN KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT!

Dr. Makrai László PhD, állatorvos-bakteriológus, egyetemi docens

06-30-271-25-13, mezminta@gmail.com

Budapest, 2014. augusztus 10.

(Forrás)

Változás az üvegforgalmazásban

Az OMME Magyarország Kft. értesíti a Méhésztársakat, hogy 2014. augusztus 1-jétől, az OMME által gyártatott és forgalmazott OMME termelői mézesüvegeket, 20 raklap alatti mennyiségben, a Piroda Kft. orosházai telephelyén vásárolhatják meg. Az eddigi többlépcsős előrendelési és fizetési gyakorlat megszűnik.

Ezzel kívánjuk segíteni a Kollégákat, hogy gyorsabban, egyszerűbben, nyitvatartási időn belül előre bejelentkezés nélkül vásárolhassák meg az üvegeket. Az ár változatlan marad, a fizetés módja azonban egyszerűsödik. Az üvegek vételára a helyszínen készpénzben vagy kiállított számla ellenében utólagos átutalással rendezhető.

(Több raklapnyi mennyiség esetén, ajánlott telefonon jelezni a vásárlási szándékot.)

Üvegek átvételi helye:

Piroda Kft.
5900 Orosháza
Szentesi út 31.
tel : 68-410-666
Nyitvatartás: Hétfőtől-péntekig 8-18 óra között.

Természetesen bármilyen felmerülő problémával, kérdéssel változatlanul fordulhatnak hozzánk, a már ismert elérhetőségeken.

Tisztelettel:

Egyed Árpád
ügyvezető igazgató

Körlevél

Az Egyesület minden tagjának!

Tisztelt Méhésztársak!

Szokásainkhoz híven, ezzel a körlevéllel indítjuk a 2014-15. évi méhészeti esztendőt. A méhész, alkalmazkodva a méhek ösztöneihez, július végén zárja a gazdasági esztendőt. Kipörgeti az elvehető napraforgómézet és minden tudásával igyekszik elősegíteni a méhcsaládok népes, bő mézkészlettel történő betelelését, nagy gondot fordítva az atkagyérítésre. Bár most még a telelést készítjük elő, azért már tudat alatt a jövő évi akácra készülünk. Reménykedünk, reméljük, hogy a jövő évi akác jobb lesz, mint az idei! A reményt azonban egyre inkább komoly aggodalmak váltják fel.

Az állami támogatásoknak köszönhetően, jelentősen megnőtt a méhészek, és ezzel együtt a méhcsaládok száma. Az eredmény: a méhlegelők túlterheltek, a méhlopások tragikusan elszaporodtak, veszélyben a méhegészség, bizonytalanság, félelem lett úrrá az ágazatban. A vándortanyán nem lehet őrizetlenül hagyni a méheket, ökölharc kezd kialakulni az élettérért, a méhlegelőkért. A nyugodt, békés méhészkedés a múlté. (Méhészet - 2014. 7. sz. Koós P.)

Ami a leglényegesebb: Magyarországon ma már - a nagy méhsűrűség miatt - a méhcsaládszám növelésével nem nő, hanem csökken a megtermelhető méz mennyisége. Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a méhcsaládszám növekedése, az ágazat pár éven belül csődbe jut. Az OMME tanácstalan, nem tud mit kezdeni a helyzettel. (Méhészújság - 2014. aug. Dr. Mészáros L.)

Legnagyobb vesztesei a kialakulóban lévő helyzetnek azok az új méhészek lesznek, akik nagy beruházások árán tervezik jövőjüket a méhészettel összekötni. Én úgy gondolom, érdemes lenne az illetékeseknek a fenti tényeken elgondolkozni, a várható (már meglévő) gondok elé menni, mert ha az élet kényszeríti ki a megoldást, az nagyon fog fájni.

Hazai vizekre evezve, a következőket szeretném elmondani. Egyesületünk, mint eddig, a jövőben is színvonalas előadásokkal, programokkal kívánja elősegíteni a méhészek elméleti, gyakorlati tudásának gyarapodását. Ehhez mellékelten csatoljuk a 2014-15. évi őszi-téli részletes programunkat.

Befejezésképpen kívánok - a vezetőség nevében - a következő gazdasági évre minden kedves méhésztársamnak eredményes méhészkedést, jó egészséget!

Debrecen, 2014. aug. 5.

Balogh József 

elnök

(A bajai kirándulás programja az alábbiakban olvasható, az elméleti előadások tematikáját napokon belül mindenki postán megkapja, az előadókkal történt egyeztetést követően itt a honlapon is közölni fogjuk.)

Kirándulás Bajára

Kétnapos kirándulást szervezünk 2014. szeptember 12-13-án Bajára egyesületünk tagjai és érdeklődő családtagjaik részére. 

Téma: a Tolnai konténer felépítése, technológiája.

Program:

Szeptember 12. péntek:

Indulás 5 órakor Debrecenből, a Tesco parkolójából (Kishegyesi út) autóbusszal Bajára. Érkezés cc. 12 órakor. Szálláshely elfoglalás: a szállodai szobák - házastársaknak 2 ágyas, szóló méhészeknek 2, 4, 6 ágyas szobák.

Szakmai program 14 órától: Kirándulás kisvasúttal a gemenci erdőben lévő méhész múzeumba. A múzeum megtekintése, előadás. A program után hajókirándulás a Dunán. Vacsora: halászlé – túrós csusza, bajai kadarka.

Szeptember 13. szombat:

Reggeli a szállodában. Délelőtt szakmai előadások: a Tolnai konténer felépítése, alkalmazott technológia, stb. Ebéd: vadhúsból pörkölt. Fakultatív foglalkozás - városnézés. Hazaindulás Debrecenbe 16 órakor.

Részvételi díj: útiköltség + a program szerinti szolgáltatások, szállás, hajókirándulás, felsorolt étkezések, vasúti díj: 10 000 Ft/fő.

Jelentkezés: Kovácsné Nagy Judit méhésztársunknál (tel.: 30-910-0085), határidő: augusztus 18.

Gyászhír

Szomorúan tudatjuk, hogy 74 éves korában elhunyt

BORDÁS LAJOS

debreceni méhésztársunk. Temetése 2014. augusztus 5-én, kedden 15 órától lesz a Debreceni Köztemető 2-es számú ravatalozó terméből református szertartás szerint.

Gyászhír

Szomorúan tudatjuk, hogy 2014. július 26-án elhunyt

GÖRÖMBEI ALBERT

Hajdú-Bihar megyei méhanyanevelő méhész, méhészeti egyesületi vezető. Temetése 2014. július 31-én 14 órától lesz a polgári temetőben.
Görömbei Albert a polgári méhész szakcsoport alapító tagja és titkára. A zalaapáti méhész iskolában szakmunkás-bizonyítványt szerzett az 1974/75-ös tanévben. Az Országos Méhanya Nevelő Egyesület alapítója és tiszteletbeli tagja. Az Országos Méhész Egyesület egyik szervezője, az Országos Magyar Méhész Egyesület vezetőségi tagja. A Hajdú-Bihar Megyei Méhész Egyesület szervezője, 9 évig elnöke. Az OMME Méhtenyésztési Szakosztályának vezetője, Polgár és környéki települések egyesületének szervezője, alapító tagja és tiszteletbeli elnöke.

Zárlat feloldása

A debreceni Biczó István-kertre és annak 5 km-es körzetére korábban elrendelt zárlatot az illetékes állategészségügyi hatóság feloldotta.

Zárlatjelentés

Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Méhésztársakat, hogy az illetékes állategészségügyi hatóság amerikai (nyúlós) költésrothadás miatt határozatlan időre zárlatot rendelt el a Debrecen, Biczó István-kertre és annak 5 km-es körzetére.

Méhrajbefogók listája

A katasztrófavédelemhez bejelentkezett, méhrajbefogást vállaló hajdú-bihari méhészek listája. A telefonszám után zárójelben az olvasható, hogy csak befogást vállal vagy be nem fogható rajok irtását is.

Berettyóújfalu Szoboszlai László 70/450-3623 (befogás)
Berettyóújfalu Lencsés Attila 70/770-4741 (befogás)
Debrecen Szántó László 30/974-3293 (befogás/irtás)
Hajdúnánás Nagy Sándor 70/213-1180 (befogás/irtás)
Hajdúszoboszló Tóth András 30/289-6587 (befogás)
Püspökladány Jutasi Mihály 30/463-9683 (befogás)
Püspökladány Rácz Lajos 20/928-2148 (befogás)
Püspökladány Kiss Norbert 20/261-3477 (befogás)
Püspökladány Dr. Nagy Lajos 30/358-1984 (befogás)
Hajdúdorog, Hajdúvid, Hajdúnánás Dányi István 30/931-5434 (befogás/irtás)
Hajdúhadház, Téglás Szabó Imre 70/949-7895 (befogás)

(Forrás: www.katasztrofavedelem.hu)

Zárlat feloldása

Feloldotta az illetékes állategészségügyi hatóság a debreceni Kanális utca és 5 kilométeres körzetére korábban elrendelt méhegészségügyi zárlatot. Információink szerint Debrecen területén jelenleg sehol sincs érvényben zárlati intézkedés.

Méhészújság postázása

Az OMME ügyvezetése tájékoztatja a Tisztelt Méhésztársakat, hogy a központi iroda feldolgozta a helyi tagszervezetek részéről megküldött 2014. évi taglistákat. A feldolgozást követően elkészítették az új címlistát, amely a Méhészújság 2014. júniusi számától kezdődően alapja az újság méhésztársak részére történő postázásának.

A 2014. május 23-i állapotnak megfelelően az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 12.377 fő aktív taggal rendelkezik. Az egyesület taglétszámában az előző év végi időponthoz képest 4%-os növekedés tapasztalható.

Az újság postázását érintő kérdéseikkel, kérésükkel kapcsolatban (pl: postázási címet érintő változás, újság nem került kézbesítésre) az iroda munkatársai a központi telefon és e-mail elérhetőségeken állnak rendelkezésre.

OMME központi telefonszámok: 

(06 1) 216-0015
(06 1) 456-0377

E-mail: omme1984@enternet.hu

További zárlat

A Debrecen déli és dél-keleti területein tavaly ősszel elrendelt méhegészségügyi zárlatok jelentős részét - a tavaszi kedvező eredményű kontrollvizsgálatoknak köszönhetően - az állategészségügyi hatóság feloldotta. Egy körzetben azonban újabb megbetegedést állapítottak meg, ezért a Kanális utca és 5 km-es körzetére a zárlat továbbra is érvényben van.

Vándorlási igazolások

A vándorlási igazolások kiadása a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a méhész által kitöltött nyilatkozat megtételével kérhető a kerületi főállatorvosi hivatalokban. Változás, hogy ezúttal nyilatkozni kell arról is: a tulajdonos a tenyészetazonosító számot (TIR-számot) a jogszabályi előírásoknak megfelelően feltüntette a kaptárjain.
(Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tavalyelőtt írta alá azt a rendeletmódosítást, amely előírja a méhkaptárok kötelező azonosítását. A módosító jogszabály szerint az állattartó köteles a tenyészetkódot a kaptárok külső felületén, jól láthatóan, roncsolás nélkül nem eltávolítható módon, legalább 20 milliméteres számokkal feltüntetni. A rendelet 2012. június 1-től hatályos. )
A nyúlós költésrothadás miatt ősszel elrendelt méhegészségügyi zárlatok feloldása még nem történt meg minden esetben, a kontrollvizsgálatok ezekben a napokban zajlanak. Debrecenben áthúzódó zárlattal érintett 6 terület a város déli, dél-keleti részein: Tégláskert, Kerekestelep, Hosszúpályi út (Alkotóház környéke), Paripa csárda, Erdőspuszta Club Hotel, valamint Bánk külterületi, várostól távolabb eső része és ezek 5 km-es körzete.

Ügyfélfogadási rend

Határidő: március 31.

Felhívjuk a Tisztelt Méhésztársak figyelmét, hogy a varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatására az igénylést március 31-ig lehet beadni a megyei méhészeti szaktanácsadóhoz!

A gyógyszer és azok kijuttatásának eszközére, a cukorra és a gyógyhatású készítményekre - 
vonatkozó kifizetési kérelmet csak együttesen, a végrehajtási időszakban egy alkalommal, 
a költségek (gyógyszer számla, gyógyszer kijuttatásának eszközének számla, cukor számla, 
gyógyhatású készítmény számla) kifizetését követően lehet benyújtani. 

Benyújtandó dokumentumok: 
1. Formanyomtatványok: 
- B1218-01 számú Főlap, 
- B1201-01 számú Betétlap (Számlaösszesítő). 

Méhcsalád-szám igazolása 
A 2013/2014. támogatási időszakban a TIR nyilvántartásba 2013. szeptember 30-i 
fordulónapra vonatkozóan a megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és 
Állategészségügyi Igazgatóságánál bejelentett és a kifizetési kérelem benyújtása napján 
is a kérelmező tulajdonában lévő méhcsaládszám figyelembevételével történik a 
támogatási jogosultság megállapítása! (A méhcsaládszám módosítás érdekében, a 
megyei kormányhivatalok részére megküldött 2153 jelű nyomtatványt a kifizetési 
kérelmek mellékleteként – vagy azoktól különállóan – az MVH részére nem kell 
megküldeni.) 

A TIR nyilvántartásban szereplő adatok helyességéért és a bejelentés teljesítéséért a 
kérelmező a felelős, annak minden jogkövetkezményével együtt! 

2. Számlák, egyéb bizonylatok 
− A varroa atka elleni védekezéshez engedélyezett, illetve forgalomba hozatali 
engedéllyel rendelkező gyógyszerek és gyógyhatású készítmények vásárlásáról szóló, 
2013. szeptember 1-jét követően kiállított és teljesített bizonylatok (számlák, illetve 
pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok) másolata. 
Támogatás csak forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező készítményekre adható! 
− Gyógyszer kijuttatásának eszközéről 2013. szeptember 1-jét követően kiállított és 
teljesített bizonylatok (számla, pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok) másolata. 
Az OMME által összeállított lista a varroa atka elleni gyógyszerek kijuttatásának 
eszközei elérhető a www.omme.hu oldalon. Figyelem! A listán szereplő eszközök 
csak segédletként szolgálnak. Ez a lista nem kötelezi az MVH-t a kérelmek 
elbírálásában. A gyógyszer kijuttatásának eszköze mellé szükséges vásárolni a 
támogatás igényléséhez, külön jogszabály szerint törzskönyvezett vényköteles és nem 
vényköteles állatgyógyászati készítményekből is, amit az adott eszközzel lehet 
kijuttatni. 
− Cukorvásárlásról szóló, 2013. szeptember 1-jét követően kiállított és teljesített 
bizonylatok (számla, pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok) másolata. 
Nem támogatható termék a szennyezett cukor, a sepert cukor, az izo-glukóz, a 
gabonakeményítőből gyártott cukor (izocukor), valamint a cukorlepény! 


3. Tagsági igazolás 
A tagsági igazolást a megyei méhészeti szaktanácsadó állítja ki, ehhez 
- az OMME igazolás kiadási kérelmet (2. sz. melléklet), valamint 
- a támogatást igénylő nevére kiállított OMME tagdíj befizetését igazoló bizonylat 
(befizetési pénztárbizonylat másolata, vagy készpénz-átutalási megbízás 
feladóvevényének másolata vagy OMME helyi szervezet által kiadott befizetési 
igazolás) másolati példányát kell az illetékes megyei szaktanácsadóhoz eljuttatni. 

A támogatást igénylő teendői: 
- Az engedélyezett gyógyszereket, azok kijuttatásának eszközeit, gyógyhatású 
készítményeket, valamint a cukrot megvásárolja. A felmerült költségeiről a támogatást 
igénylő nevére kiállított, a számviteli törvénynek megfelelő számlát kér. 
- Az OMME tagdíjat a helyi méhészegyesületnél befizeti,  

4. A benyújtandó dokumentumokat postai úton vagy személyesen eljuttatja az illetékes 
megyei MVH kirendeltséghez 2014. április 6-ig vagy a megyei méhészeti 
szaktanácsadóhoz, legkésőbb 2014. március 31-ig beérkezőleg. 
- A megvásárolt gyógyszerek és azok kijuttatásának eszközeit, valamint a gyógyhatású 
készítmények csomagolóanyagát 2014. október 15-ig megőrzi! 
- A megvásárolt gyógyszerek és gyógyhatású készítmények felhasználását 
méhegészségügyi nyilvántartásban dokumentálja. 

Ellenőrzések: 

Az MVH helyszíni ellenőrzés során ellenőrizheti a benyújtott számlák, bizonylatok eredeti 
példányainak meglétét, a megvásárolt és felhasznált gyógyszerek, azok kijuttatásának 
eszközét és gyógyhatású készítmények csomagolóanyagainak megőrzését 2014. október 15-
ig, valamint az intézkedés keretében elszámolt szerek felhasználását a külön jogszabályban 
előírt méhegészségügyi nyilvántartás alapján („méhegészségügyi kiskönyv” vezetését).

A támogatott készítmények listája megtalálható ITT.

Önkormányzati bejelentkezés

Felhívjuk a Tisztelt Méhésztársak figyelmét arra, hogy a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerint a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.
A bejelentéshez szükséges nyomtatvány lemásolható a Méhegészségügyi kiskönyv mellékletéből.

Szakmai előadás

Pillanatképek az Örösi Pál Zoltán Debreceni Méhészegyesület 2014. február 19-i rendezvényéről. Helyszín: Lovarda, előadó: dr. Ludányi István.

A hazai erdők negyede akác

A tudósítás innen átvéve: https://szie.hu

A Szent István Egyetemen február 7-én  reggel ünnepélyesen aláírták a "Magyar Akác" és a "Magyar Akácméz" hungarikummá nyilvánítását célzó kérelmet abból az alkalomból, hogy Akác-koalíció alakult az akác és akácméz védelmére és elismertetésére. A koalíciót egyetemi karok – köztük a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara –, valamint szakmai és érdekképviseleti szervezetek hívták életre.

A kezdeményezés célja az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet védelme az egyre szaporodó támadásokkal és korlátozási szándékokkal szemben.

Az esemény résztvevőit, köztük Jakab Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, a MAGOSZ elnökét dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja köszöntötte:

- Európai szinten össztűz alá került a fehér akác, mint nem őshonos, tájidegen növényfaj. Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő kezdeményezésére ma Akác-koalíciós megállapodást írunk alá a sajtó nyilvánossága előtt.

Az MKK dékánja kifejtette, hogy hazánk mezőgazdasági területének jelentős részén termesztjük a Mexikóból származó kukoricát és az ugyancsak nem őshonos kalászosokat, de senkinek eszébe sem jut ezek kiirtása, hiszen a péksütemények Brüsszelben is gabonából készülnek.   

A fehér akác alapvetően a magyarok fája. Az európai állomány több mint fele hazánkban található. Értékes bútorfa, emellett több tízezer embernek ad munkalehetőséget a magyar vidéken. Ha az 1700-as években nem telepítjük, az Alföld jelentős része elsivatagosodott volna. A koalícióba egyetemi karok és kutatóintézetek, ágazati és érdekképviseleti szervezetek képviselői tömörültek. Együttműködésük jelentős muníciót, stabil hátteret adhat az akác ügyének az európai testületekben való képviseletéhez.   

Glattfelder Béla megköszönte a gödöllői karnak, hogy helyet ad a beadvány ünnepélyes aláírásához, majd a következőket mondta:

- Nem tagadom, különösen erős szálak fűznek ehhez az épülethez, mivel jó néhány évvel ezelőtt én is itt szereztem agrármérnöki diplomámat. Erősen kötődök a magyar mézhez is; hiszen családunk egykori, de államosított zalaapáti fészkében több évtizeden keresztül működött a méhészeti főiskola.

Magyarország, szokták mondani, kis ország, de néhány területen vezető szereppel rendelkezik: "nagyhatalom." Közös sikereinkre okkal büszke minden magyar ember. Ilyen az akác és az akácméz is.

Európa akácerdeinek közel a fele nálunk található. Sehol máshol a világon nem értek el olyan eredményeket az akáccal, mint nálunk. Mezővédő erdősávként, a futóhomok megkötésében több száz éve kiemelkedő a jelentősége, napjainkban pedig lehetővé teszi az erdőgazdálkodást ott is, ahol a gyenge adottságok és a klímaváltozás miatt más fajokkal nem lehetne eredményesen erdősíteni. A hazai erdők negyede akác. Az akác fája kiváló és messze földön keresett faipari nyersanyag. Falvaink és városaink köztereit sokmillió akác díszíti és árnyékolja. Nem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatása szerint honfitársaink közel kétharmada leginkább az akácot tekinti a magyar fának.

A nálunk termelt akácméz világhírű, az egész világon keresett termék. Az akácméz termelése teszi lehetővé, hogy a más országokban annyira hiányolt méhek és méhcsaládok egységnyi területre eső száma Európában, hazánkban a legmagasabb. A magyar méhészek bevételének fele az akácmézből származik. Akác nélkül a magyar méhészet csak árnyéka lehetne önmagának.

Mégis, az akác ellen egyre elszántabb támadások indultak. Először csak az akác telepítésével, újra telepítésével, energia ültetvényként való hasznosításával kapcsolatban jelentkeztek a korlátozási és tiltási szándékok. Legutóbb azonban annak a veszélye is felmerült, hogy az EU-ban olyan új jogi intézményeket hoznának létre, amelyek akár az akác kiirtásának az európai szinten való elrendelését is lehetővé tennék. A korábbi korlátozások és az akác elleni támadások hevessége miatt komolyan kellett vennünk ezt a veszélyt. Megtanultuk, ha az akác ellenségeinek lehetősége van az akácnak ártani, akkor ártani fognak és nem rettenek vissza akár a teljes betiltás követelésétől sem. Nem engedhetjük, hogy a dolgok idáig fajuljanak!

Az akác elleni támadások azon az ideológián alapulnak, hogy az akác nem őshonos és ezért, önmagában már ezért is veszélyes. Ma itt négy egyetemi kar, két tudományos kutatóintézet és többszázezer munkahelyet és megélhetést képviselő érdekképviselet cáfolja ezt a logikát: attól, hogy valami nem őshonos, attól még nagyon hasznos lehet! A tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.

Az akác elleni támadásokat eddig sokan és sokféleképen igyekeztek elhárítani. Hiába volt igazuk, erőfeszítéseik kevés eredményt hoztak, miközben a korlátozások egyre nagyobb vesztességeket okoztak.

Az EU szintjén kibontakozó támadások egyértelművé tették, hogy hatásosabban kell cselekednünk. Ezért alakítottuk meg az Akác-koalíciót, mint a tagjaink közötti együttműködési fórumot.

Azóta újabb tagokkal bővültünk. Azóta többet beszélhettünk a nyilvánosságban az akác hasznáról, mint előtte bármikor. Azóta olyan sokan mozdultak meg az akác védelmében, mint még soha. Azóta magasabbra hallatszik az erdővel, a fával és a méhekkel foglalkozók hangja, mintha nem fogtunk volna össze.

Többen úgy vélték azonban, hogy az akác és az akácméz érdekében nem csupán arra van szükség, hogy elhárítsuk a rosszindulatú támadásokat, hanem arra is, hogy helyreállítsuk az akác megbecsülését. Ezért dr. Jung László, a Nemzeti Biomassza Egyesület elnökének javaslata alapján első lépesként arról határoztunk, hogy kezdeményezzük az akác és az akácméz hungarikummá minősítését. Ez csattanós válasz lehet azoknak, akik az őshonosság hiányára hivatkozva akartak ártani. Igaz, hogy az akác nem őshonos, de sok más érdemmel büszkélkedhet, ami miatt elismerésre és védelemre méltó. Nem az eredet homályos ideológiája, az érdem az, aminek alapján az akácot védeni kívánjuk.

Az akác és az akácméz hungarikummá minősítése az erdészek, a méhészek és mindazok munkájának elismerését is jelentené, akik oly sokat tettek az akácnak köszönhető nemzetközi sikerekért.

Az európai parlamenti képviselő arra is kitért beszédében, hogy az eljárás jogszabályba foglalt menetrendje lehetőséget kínál további akciók kezdeményezésére. Javasolta, hogy április 20-án, születésének évfordulóján, koszorúzzák meg Tessedik Sámuel mellszobrát a Vidékfejlesztési Minisztérium oszlopcsarnokában. Szarvasi kampuszunk névadója hazánkban elsőként ültetett gazdasági céllal akácot.

Az európai parlamenti képviselő reméli, hogy a hungarikummá minősítés májusban megtörténik és ez lehetővé teszi, hogy ezt a napot a jövőben, mint a magyar akác napját minden évben megünnepeljük.

Az MKK és más szervezetek a hungarikummá minősítés támogatására konferenciát kívánnak rendezni. Az interneten egy nyírségi erdész, Pályi Zoltán kezdeményezésére aláírás gyűjtés folyik a hungarikummá minősítés támogatására ( http://www.peticiok.com/akac hungarikum ).

A munka dandárja, viszont igazából a hungarikummá minősítés után kezdődik, illetve azzal párhuzamosan kell elvégeznünk, hangsúlyozta Glattfelder Béla. A legfontosabb megakadályozni, hogy az EU betilthassa az akácot. Az erről szóló viták akár a jövő évre is áthúzódhatnak. Az év második felében megkezdődik az EU erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is, amelyben aktívan részt kell vennünk, hiszen tagjaink jelentős része az akác ügyétől függetlenül érdekelt ebben a dossziéban.

Mindeközben idehaza is van tennivalónk. A hungarikummá minősítést követően javaslatokkal kell előállnunk, hogy mely területeken indokolt újragondolni a hungarikummá minősített akác és akácméz ügyét. Remélem, hogy a tagok által szervezni kívánt konferenciák megalapozzak ezt a munkát. Arra kérem a tagokat, hogy konkrét, jogszabályokhoz köthető javaslataikat mielőbb foglalják össze, hogy azok megvitatását hamarosan megkezdhessük és a vita eredményét a döntéshozók elé tárhassuk, zárta gondolatait a képviselő, amit követően a résztvevők aláírták a dokumentumokat.

*

A hungarikummá nyilvánítást célzó kérelmek készítői:

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,

Országos Magyar Méhészeti Egyesület,

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége,

Országos Erdészeti Egyesület,

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség,

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet,

Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége,

Alföldi Erdőkért Egyesület,

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar,

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara,

Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kara,

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara

Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

Nemzeti Biomassza Egyesület és

Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő

Az akác legyen hungarikum!

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) méze és a fájából készült erdészeti termékek legyenek hungarikumok!

Földrajzi indoklás: A Föld akácállományainak mintegy fele őshazájában, Észak-Amerikában található – a másik felének nagy része a sikeres honosításnak köszönhetően viszont Európában, mégpedig túlnyomóan a Kárpát-medencében. A Kárpát-medencében élő akácállományok majdnem 9/10-e Magyarország mai közigazgatási határain belül tenyészik. Hazánk erdőterületeinek közel 1/4-e akácos, s ezzel mind a fásított területeken, mind azokon kívül hazánk leggyakoribb fafaja. Az akác elsődlegessége hazánk gyenge adottságú termőterületeinek a befásításában kétségtelen 1925 óta, amikor hazánk erdősültsége a legalacsonyabb szintre (11,5%) zuhant. A magyar akácgazdálkodás – mely nem ellensége vagy vetélytársa a Kárpát-medence őshonos fafajaival folytatott természetközeli erdőgazdálkodásnak – mára minden egyes gazdasági és egyéb vetületével együtt nemzetközi fogalommá nőtte ki magát. A várakozásokon felüli sikert hozó hazai megtelepítése óta eltelt bő 300 év alatt egyetlen más őshonos vagy honosított fafaj sem lett ilyen rövid idő alatt ilyen sokféle módon hasznosított fája a magyar hétköznapoknak – nem véletlenül. A magyar ember felfedezte magának és megkedvelte ezt a fafajt, s mindazt, amit a mindennapi élethez belőle kinyer. Ismertsége és kedveltsége talán objektív ökonómiai értékein is túlnőtt napjainkra.

Termékindoklás: Az akácméz unikális a világ mézei között, melynek minősége és természetes összetétele még az őshonos hársaink mézeit is lekörözi. Az akácnak a tartósítást vagy vegyszerekkel való telítést nem igénylő faanyaga a mérsékelt övi fafajok között a legidőtállóbb a kültéri beépítéseknél. Ezért az akácból elbontva sem lesz méreganyagokkal telített veszélyes hulladék. Rendkívül tartós és ellenálló faanyaga az Alpok hócsuszamlásos területein életmentő lavinafogó, Hollandia mélyföldjein és csatornáiban nélkülözhetetlen vízépítészeti alapanyag, szijácsmart oszlopai Dániában vegyszermentes játszóterek építőanyaga, Franciaország és hazánk számos borvidékén szőlészeti termék, az egyéb kertészeti és gyümölcskultúrákról már nem is szólva. E fafaj a Kárpát-medencében sok ezer négyzetkilométeren a futóhomok megkötője, kopár, erodált domboldalak úttörője és meddőhányók meredélyeinek a megfogója lett. A mezővédő fasorok egyik gyors növésű fafaja, mely elsőrangú és elterjedt méhlegelő. A friss akáchajtás számos legelő vad tápanyagdús tápláléka, világrekord és aranyérmes szintre emelve a hazai herbivór vadállomány számos faját. Az akác fája feldolgozva, pl. gőzölt parkettakánt a trópusi fákkal vetekszik, s faanyaga mintegy százféle faipari cikket szolgáltat. Fűrészpora, kérge kiváló kertészeti talajtakaró, melynek bomlása során természetes gyomosodásmérséklő anyagok szabadulnak fel. Az akác a magyar parasztember szívós és sokoldalú szerszámfája, valamint – a nyírekkel együtt – a legmagasabb kalóriaértékű tűzifa. S a sort még hosszan lehetne folytatni.

Nemzeti érték indoklás: A fehér akác (Robinia pseudoacacia) az egyetlen fafaj a Kárpát-medencében, s különösen hazánk jelenleg csupán 21%-os erdősültségű területén, mely ennyire sokoldalú hasznosítással bír, s mind az élelmiszertermelésben, mind a hazai erdészeti termékek alapanyagaként egyedi hírre tett szert pátriánk határain belül és kívül egyaránt. Az akáctermékek mindegyikét tipikus magyar termékként tartják számon határainkon túl is.

Mi, ezen petíció aláírói mindannyian kezdeményezzük, valamint nevünkkel és aláírásunkkal nyíltan támogatjuk, hogy a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a belőle készült élelmiszeripari és erdészeti termékek kerüljenek be a 2012. évi XXX. törvény hatálya alá tartozó Magyar Nemzeti Értéktárba, ill. a Hungarikumok Jegyzékébe.

A hungarikumok közösségi oltalom alatt állnak – a hungarikumok mindenkié.

Kelt: Nyíregyháza; 2014. 01. 22., szerda

Tisztelettel!

ifj. Pályi Zoltán
egy nyírségi erdőmérnök

A petíció aláírható itt: www.peticiok.com/akac_hungarikum

P.S.: A cél 100.000 elektronikus aláírás. Egyáltalán nem lehetetlen. Ugye van Magyarországon ill. a Kárpát-medencében, vagy akár az egész világon ennyi ember, akinek érték az akác? Ön is küldje tovább a petíció linkjét azoknak, akikről úgy gondolja, hogy egyetértenek ezzel a céllal.

Méhészeti járművek támogatása

Megjelent a vidékfejlesztési miniszter 4/2014. (I. 27.) VM rendelete a méhészeti járművekre igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról. A jogszabály teljes szövege itt olvasható.


A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007.  évi XVII.  törvény 81.  § (3)  bekezdés a)  pontjában és (4)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. kérelmező: az  a  méhész, aki a  tárgyév március 1. és október 31. között bármely időtartamban méhészeti eszközhordozó járművet, illetve vándor méhesházat üzemeltetett;
2. mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet (a  továbbiakban: mezőgazdasági „de minimis” rendelet) szerinti támogatás;
3. méhészeti eszközhordozó jármű: minimum 3,5 tonna össztömegű közúti jármű, minimum O3 kategóriás pótkocsi, vagy azokból álló járműszerelvény, amelyet kizárólag kaptárok, méhek, méhészeti termékek és közvetlenül méhészeti tevékenységben használt eszközök szállítására alkalmaznak;
4. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6.  §-ában meghatározott vállalkozás;
5. tárgyév: a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző naptári év;
6. vándorlás céljára történő üzemben tartás: a  méhállományok védelméről és a  mézelő méhek egyes 
betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, vándoroltatásra vonatkozó szabályok szerinti méhészeti tevékenység;
7. vándor méhesház: olyan különleges felépítményű közúti jármű, amelynek a  felépítménye kizárólag méhek, valamint méhészeti felszerelések, technológiai- és védőeszközök elhelyezésére és szállítására szolgál, és fix felépítménye miatt kizárólag méhészeti tevékenységre használható.

2. § (1) E  rendelet alapján a  kérelmező vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás (a  továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosult méhészeti eszközhordozó jármű, illetve vándor méhesház üzemben tartásához kapcsolódó költségeire.
 (2) A  támogatás forrása a  Vidékfejlesztési Minisztérium 10032000-01220191-51200002 számú, Folyó kiadások és jövedelemtámogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla.
 (3) E jogcím finanszírozására a 2014. évben 100 millió forint használható fel.
 (4) A  támogatás mértéke a  3.  § (3)  bekezdés b) és c)  pontjában foglaltak szerint a  tárgyévben megfizetett és igazolt költség.
 (5) A  támogatás összege a  kérelmező rendelkezésére álló szabad csekély összegű (de minimis) keret 
figyelembevételével kerül meghatározásra. A  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a  továbbiakban: MVH) a  mezőgazdasági „de minimis” rendelet szerinti egyéni keretet meghaladó támogatási igényből a  kereten felüli összeget elutasítja.

3. § (1) A támogatás igénybevételére az a kérelmező jogosult,
a) aki a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007.  évi XVII.  törvény (a  továbbiakban: Törvény) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, vagy legkésőbb a  támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi nyilvántartásba vételét a  Törvény alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben,
b) akinek a  tárgyévben elvégzett monitoring vizsgálata alapján legalább nyolcvan méhcsalád volt 
a tulajdonában, és a vizsgálat adatait a kérelmező kötelezettsége szerint bejelentette a Tenyészet Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TIR),
c) akinek az üzemeltetésében lévő méhészeti eszközhordozó jármű, illetve vándor méhesház vándorlás céljára történő üzemben tartásáról az Országos Magyar Méhészeti Egyesület igazolást állított ki,
d) aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában
da) nem rendelkezik adók módjára behajtható köztartozással vagy lejárt esedékességű adótartozással, 
kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
db) nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, csődeljárás alatt,
dc) nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
dd) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltétel követelményeinek, és
e) aki a d) pontban foglaltakról a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik.
 (2) A kérelmezőnek az MVH által rendszeresített és honlapján közzétett támogatási kérelmét évente egy alkalommal, a tárgyévet követő év február 15. és március 14. között az MVH-hoz kell benyújtania.
 (3) A támogatási kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell
a) az  üzemeltetésében lévő méhészeti eszközhordozó jármű, illetve vándor méhesház tárgyév március 1. és október 31. között bármely időtartamban érvényes forgalmi engedélyének vagy ideiglenes forgalomban tartási engedélyének másolatát,
b) a  kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása fordulónapjától függetlenül a  tárgyévben befizetett kötelező gépjármű biztosítás díját tartalmazó szerződés, illetve a tárgyévi díj összegére vonatkozó biztosítói értesítés másolatát és annak befizetését igazoló szelvény vagy a banki átutalást igazoló számlakivonat másolatát,
c) a  tárgyévben befizetendő gépjárműadót megállapító határozat és annak befizetését igazoló szelvény vagy a banki átutalást igazoló számlakivonat másolatát,
d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti, tárgyévet követő évben kiállított igazolást.
 (4) A méhcsaládok számát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az MVH felé a TIR adatbázisában nyilvántartott adatok alapján igazolja azzal, hogy a  támogatási kérelem elbírálásához szükséges adatokat minden év november 30-ig – 2014. évben január 31-ig – az MVH rendelkezésére bocsátja.

4. § (1) Az  MVH a  támogatási kérelmeket beérkezésük sorrendjében bírálja el. Hiánypótlás esetén a  hiánypótlás berkezésének dátumával kerül a bírálat sorrendjébe a kérelem.
 (2) Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetén az  MVH a  kérelmezőt 8 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel.
 (3) Az  MVH a  hiánytalanul benyújtott támogatási kérelmekről a  rendelkezésre álló dokumentumok alapján –  a  kérelmező rendelkezésére álló szabad mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) keretének figyelembevételével – a  tárgyévet követő év április 15-éig döntést hoz, és a  támogatási kérelem egészben vagy részben történt jóváhagyása esetén a támogatást – a forrás rendelkezésre állása esetén – 15 napon belül folyósítja a támogatásban részesülő kérelmező részére.
 (4) A  támogatás összegét a  tárgyévet követő év február 1-jén érvényes, az  Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell euróban meghatározni.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. § Ez a  rendelet az  EK-Szerződés 87. és 88.  cikkének a  mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de  minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

7. § A birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatásáról szóló 99/2007. (IX. 19.) FVM rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A  földművelésügyi igazgatóság – a  melléklet C)  pontja szerinti kötelezettségvállaló nyilatkozat, valamint a  jogerős döntés megküldésével – megkeresi az  ingatlanügyi hatóságot, hogy a  kérelemmel érintett ingatlanok tekintetében az  öt évre szóló, külön törvényben meghatározott elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezze fel az ingatlan-nyilvántartásban. A támogatási összeg kifizetéséről a minisztérium intézkedik.”

8. § Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az  ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások 2013.  évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 23/2013. (IV. 9.) VM rendelet alapján számítandó támogatáscsökkentés keretében alkalmazandó elvi és fajlagos maximum értékek nemzeti összegeiről, valamint az  átmeneti nemzeti támogatási jogcímekhez kapcsolódó támogatási összegekről szóló 111/2013. (XII. 7.) VM rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tejtámogatásra rendelkezésre álló összegből előleg kerül kifizetésre.”


Dr. Fazekas Sándor s. k.,
 vidékfejlesztési miniszter

Gyászhír

Szomorúan tudatjuk, hogy 85 éves korában elhunyt

Bálint Sándor

méhésztársunk. Temetése 2014. január 16-án, csütörtökön 13 órától lesz a Debreceni Köztemető 2-es számú ravatalozó terméből református szertartás szerint.

Rendelet a méhészetről

15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet

a méhészetről

1. §

A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.

2. §

(1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.

(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.

(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.

(4)

3. §
 4. §

Vándoroltatás a méhcsaládoknak az állandó telephelyről méhlegelő kihasználása, illetőleg megporzás céljából történő ideiglenes elszállítása, kivéve a rajnak vagy az anyának erre szolgáló ládában való szállítását.

5. §

(1) Vándorméhészetek telepítésére a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet 51. §-ának és az alábbi (2)-(4) bekezdéseknek a rendelkezései irányadók.

(2) Államilag ellenőrzött anyanevelő és pároztató telephez 5 km-es körzeten belül méhcsaládokkal letelepedni csak a telepvezető engedélyével szabad.

(3) Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(4) Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek.

6-7. §7/A-B. §

8. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a méhészetre vonatkozólag a felszabadulás előtt kiadott jogszabályok, utasítások és egyéb rendelkezések hatályukat vesztik; hatályukat vesztik továbbá a 66.113/1947. (VII. 11.) FM rendelet, a 217.996/1949. (III. 3.) FM rendelet, a 13/1952. (II. 15.) FM rendelet és a 16/1958. (VI. 1.) FM rendelet, valamint a 46/1953. (Mg. É. 18.) FM utasítás, a 177/1954. (Mg. É. 42.) FM utasítás és a 8/1961. (Mg. É. 8.) FM utasítás és a kiadott egyéb rendelkezések.